Mit találnál, ha tovább ásnál, és lejutnál a homokba? A válasz attól függ, hogy hol van. Például egyes homokdűnék a szél miatt elmozdulnak, ami azt jelenti, hogy egy egész erdő és víznyelők is elnyelhetnek.
Ha a tengerparton ásna, olyan homokot találhat, amely tömörödött és nyomás hatására üledékes kőzet homokkővé alakult. Ha folytatni szeretné az ásást, fejlett fúróberendezésre van szüksége. Akkor az alapkőzetbe ütközne – írja a portál.
A legtöbb sivatagot maga a csupasz alapkőzet borítja, amely összezúzódik. Az ottani homok többnyire a feltárt alapkőzet mállása következtében keletkezik. A száraz sivatagi táj nappal felmelegszik, éjszaka pedig lehűl, amitől a sziklák megrepednek. Több ezer vagy millió év alatt a szél segítségével kisebb sziklák homokba őrölődnek. Tehát ha ásna, ismét alapkőzetet és kiszáradt agyagot találna. A felszíni kőzet típusa, színe és keménysége a régió geológiai jellemzőitől függ.
Mi rejtőzik a dűnék alatt?
A sivatag nem feltétlenül sík, ezért vannak olyan dombok és sziklaképződmények, amelyek vagy lemorzsolódnak az alatta lévő sík talajig, vagy az eróziós erők által kiemelkedésekké formálódnak. A gördülő dűnék síkságai utalhatnak az alattuk egykor létező dombokra is. A homokdűnék azonban különféle érdekességeket is rejthetnek, amelyeket évekkel ezelőtt elástak. Például 2010-ben a tudósok egy nagy őskori tó bizonyítékát találták a Szahara homokja alatt.
