Site icon Kirsche

Túljutott hat nehéz toborzási szakaszon, és az utolsó pillanatban meghallotta azt a mondatot, amely mindent megváltoztatott!

Egy informatikai dolgozó azt mondja: „Kétszer is meggondolnám, hogy többet fizessek-e az idegeim miatt”. Izabela Drozd, aki a közszférában dolgozik, azt mondja: „Meg akarom várni, amíg nyugdíjba megyek. Még öt évem van hátra”. A munkaerő-piaci hangulatfelmérés szerint tízből hét munkavállaló nem keres új állást. Miért van ez így?

Isabela Drozd 55 éves. Több mint 30 éve dolgozik a közszférában. Bár elismeri, hogy a fizetése nem a legmagasabb, mégsem döntött soha a váltás mellett.

Izabela azt is hangsúlyozza, hogy a piaci terület, ahol él, nem vonzó. A fiatalabbak valószínűleg rugalmasabbak, és fontolgatják a költözést vagy a külföldi utazást. „Ez nem nekem való” – teszi hozzá. ‘Meg akarom várni a nyugdíjat, már csak öt évem van hátra. Félek, hogy rosszabbul leszek”.

Silviana pizzaséfként dolgozik egy olasz étteremben, és ő maga nem tervezi, hogy bármit is változtatna. Vannak hátrányai, de ezek meglehetősen prózaiak. Először is, ez nehéz fizikai munka, és néha fárasztó, mert sokat kell mozogni.

Mi késztetné arra, hogy más munka után nézzen?

A felvételi eljárás hat lépcsőn keresztül zajlott, és a végén egy ajánlatot hallottál.

A Manpower „Munkaerő-piaci hangulat – Jelöltek kilátásai 2024-ig” című új jelentése szerint a munkavállalók 68%-a nem tervezi, hogy a közeljövőben munkáltatót vált. Ugyanakkor a megkérdezettek 70%-a nem fontolgatja a karrierváltást, míg tavaly a válaszadók 59%-a mondta, hogy készen áll a munkahelyváltásra. Ez azt jelezheti, hogy a megfelelő jelöltek megtalálása egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, ezért fontos, hogy tanulmányozzák a munkával való elégedettséget befolyásoló tényezőket, és érdekes állásajánlatokat kínáljanak, ami a tehetségek vonzásának kulcsa” – mondja Katarzyna Pączkowska, a Manpower állandó munkaerő-felvételért felelős igazgatója.

Maja Gojtowskát, a munkáltatói márkaépítés és toborzás szakértőjét nem lepik meg az eredmények. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a munkavállalók mintegy 70%-a passzív jelölt, akik készek munkahelyet váltani, de csak akkor, ha vonzó ajánlatot kapnak. Az aktív jelöltek körülbelül 30 százalékot tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy egyre nő azoknak a száma, akik semmit sem tesznek azért, hogy elfogadjanak egy új ajánlatot.

Gojtowska szerint sok munkavállaló valóban jobb feltételek keresése érdekében akar munkahelyet váltani

mivel ez még mindig az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy fizetésemelést kapjanak. Hozzáteszi, hogy a felvételi eljárással kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt egyre kevesebben döntenek úgy, hogy munkahelyet váltanak.

A szakértő az eRecruiter portál tanulmányára is hivatkozik, amely szerint az emberek 80 százaléka úgy gondolja, hogy senki sem olvasta el a kérdőívét, 66 százalékuk szeretne visszajelzést kapni, és tudni, miért utasították el egy állásra – ezzel csak a jelentkezők mintegy 30 százaléka szembesül. Hiányoznak továbbá a bérekre vonatkozó információk és a rossz minőségű álláshirdetések, amelyek többnyire copy and paste jellegűek” – mondja.

Maja Goitovska az életkori diszkriminációra is felhívja a figyelmet. „A rendelkezésre álló adatok szerint a legrosszabb, ami a munkaerőpiacon történhet velünk, ha kiderül, hogy 50-es, 60-as éveinkben járó nők vagyunk. Ilyenkor alig vagy egyáltalán nem veszünk részt a felvételi folyamatban. Nem csoda, hogy az érett emberek óvakodnak a változástól. Az emberek a stabilitást keresik.”

A jelöltek számára egy másik probléma lehet, hogy kevés az új és érdekes álláslehetőség.

Változhat ez a gazdasági helyzet? Szerintem leghamarabb február-márciusban derül ki, a vállalatok új működési költségvetésével együtt. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet a világban és a régióban, például az amerikai választások után”.

Jakub Ptak szerint a mesterséges intelligencia fejlődése a munkavállalókat is érinti. Véleményem szerint növeli a bizonytalanságukat, ugyanakkor csökkenti a változtatási hajlandóságukat.

Kétszer is meggondolnám, hogy az idegeimmel fizessek-e egy magasabb árfolyamért”.

Krzysztof, aki villamosmérnöknek tanult, szintén az AI-t említi, de néhány év után, amikor „mérnökként” dokumentáció alapján alkalmazásokat testre szabott, átváltott az informatikára. Két éven belül rendes szoftverfejlesztő lett.

Sok olyan barátja van, aki informatikai végzettségű, és a kezdetektől fogva az iparágban dolgozik, és tudja, hogy sokkal többet keresnek, mint ő. De egyelőre nem tervezi, hogy munkahelyet vált vagy magasabb fizetést keres.

Exit mobile version