A magas nyári hőmérsékletnek komoly negatív hatásai lehetnek a gyerekekre, különösen, ha a meleg napszakokban hosszan tartó kint játszanak. A nap nemcsak a bőrt károsító hatásával veszélyes, hanem a túlmelegedés és a hőguta sokkal súlyosabb azonnali következményeivel is. Mindkét állapot súlyos, a hőguta a súlyosabb.
Túlmelegedés esetén extrém izzadás kezdődik, aminek következtében a szervezet kiszárad, megnő a kompenzációs pulzusszám, központi érrendszeri zavarok kezdődnek, aminek következtében a gyermek szédül. Az állapot gyorsan javul, ha hűvös helyre szállítják és elegendő folyadékot fogyasztanak.
Ha nem tesznek intézkedéseket, a túlmelegedés hőgutává alakulamelyben a testhőmérséklet tartósan 40 °C feletti kóros értékekre emelkedik, és a szervezet kompenzációs mechanizmusai kimerülnek.
Hőguta, más néven hipertermia, akkor fordulhat elő, ha túl sokáig tartózkodik a meleg időben, különösen akkor, ha nem iszik elegendő folyadékot, és nem visel megfelelő ruházatot.
A test teljes felületével hőt ad le, a folyamatban a bőr játssza a legnagyobb szerepet. A hőleadás folyamatainak köszönhetően valósul meg vezetés, konvekció, sugárzás és párolgás. A sugárzás az összes folyamat közül a legfontosabb, mivel az emberi test hőjének több mint 65%-át teszi ki, és a ruházat könnyen befolyásolhatja. Magas környezeti hőmérsékleten, párolgás(a hőleadás folyamata, amikor a verejték elpárolog a bőr felszínéről) válik a leghatékonyabbá a hűtésre.
A párolgás számos tényezőtől függ – a bőr és a verejtékmirigyek állapotát, a tüdő működését, a környezet hőmérsékletét, páratartalmát, a levegő mozgását, valamint azt, hogy az adott egyén akklimatizálódott-e a magas hőmérséklethez. A párolgás nem következik be, ha a levegő páratartalma 75% felett van, valamint a rosszul alkalmazkodó szervezetekben, ami iskolás korú gyermekek és tinédzserek esetében lényeges. A csecsemők és kisgyermekek verejtékmirigyei gyengén fejlettek, a nagy vízveszteség könnyen súlyos kiszáradáshoz vezet, és gyengén fejlett kompenzációs mechanizmusaik vannak.
Amikor a szervezetben a hőtermelési folyamatok intenzívebbé válnak, mint a hőleadás folyamata, a testhőmérséklet emelkedik. A csecsemők és kisgyermekek, valamint a krónikusan beteg felnőttek a legsebezhetőbbek. A szív- és érrendszer működési zavarai és a kompenzációs lehetőségek kimerültsége esetén stresszes körülmények között nincs fiziológiai válasz, és magas a napszúrás kockázata.
Klinikailag klasszikus hőguta és fizikai megterheléssel járó hőguta figyelhető meg.
Klasszikus hőguta esetén hipertermia, anhidrosis és tudatzavar lép fel, miután a gyermek hosszabb időt töltött magas környezeti hőmérsékleten. Általában a testhőmérséklet 41 °C felett van. Hőguta fizikai megerőltetés mellett leginkább fiataloknál, intenzív edzés közben, esetenként nem túl magas környezeti hőmérsékleten is megfigyelhető.
Mik a hőguta tünetei?
- A gyerekek nagyon zavartnak tűnnek;
- Fáradtság és ingerlékenység;
- gyors légzés (tachypnea);
- A bőr száraz, forró és vörös;
- Súlyos fejfájásuk van;
- Lehetnek görcsös megnyilvánulásai;
- A hőmérséklet 40,5°C felett van;
- Ezen tünetek kombinációja azt jelenti, hogy a túlmelegedés következtében maradandó károsodás keletkezett, ezért azonnali orvosi ellátást kell biztosítani!
Túlmelegedés jelei
- Túlmelegedés esetén a gyerekek erősen izzadnak (hőguta esetén a bőr már száraz);
- A bőr sápadt, még mindig hűvös és nyirkos;
- Elkeserednek és kimerültek;
- Fejfájásról számolnak be;
- Ingerlékenyek;
- Erős szomjúságuk van;
- Fejfájás;
- Izomgörcsök;
- A hőmérséklet még mindig 40,5 °C alatt van;
Referenciák:
1. Hogyan lehet megelőzni a hőgutát és a hőkimerültséget gyermekeknél, https://www.babycenter.com/health/medicine-and-first-aid/heat-stroke-and-heat-exhaustion-in-childs_416
2. Heat Stroke Clinical Előadás, Robert S Helman, MD igazgató, Premier Care of Great Neck Sürgősségi Ellátó Központ, Rania Habal, MD adjunktus, Sürgősségi Orvostudományi Tanszék, New York Medical College
