Vaszil Levszki kétségtelenül a legfényesebb hős a bolgár történelemben. Az apostol egész életét egyetlen eszménynek szentelte – a haza szabadságának. Feljegyzései, levelei, feljegyzései is eljutnak hozzánk, amelyekből megismerjük társadalmi-politikai nézeteit, idealista szabadsághitét és józan felfogását a szabadságharcról.
Ha csak néhány szóban kell bemutatni Levszkit, a legpontosabbak talán annak a brit történésznek és írónak a szavai, aki a „Szabadság apostola” című könyvét írta meg, miután sok időt töltött élete és munkássága tanulmányozásával.
„Kevés nemzetnek van ilyen hőse. Az angol történelemben egyikünk sincs… Levski azon kevesek közé tartozik, akiknek jellemét és tevékenységét tudományos vizsgálatnak vethetik alá anélkül, hogy a legenda veszítene varázsából.
Nincs olyan történész, aki a legkisebb tényt is felfedezhetné, amely elhomályosítaná a szabadság legendás apostolának fényes képét. Ellenkezőleg, a történelmi Levszki még nagyobb, még csodálatra méltóbb, mint a legendákból ismert Levszki.”
A Szabadság Apostola, Mercia McDermott bevezetőjéből
Az apostol néhány gondolata még ma is aktuálisnak hangzik:
1. „Célunk Bulgáriában a testvériség mindenkivel, hitre és nemzetiségre való tekintet nélkül; kezet nyújtunk mindenkinek, aki velünk együtt akar vért ontani az életért és az emberi szabadságért”.
Ljuben Karavelovnak, 1872. júl
2. „Nem remélünk semmit egyik oldalról sem, és nem imádkozunk senkihez semmiért. Véleményünk szerint minden közös erőinkből áll. Még a legerősebb elem sem állhat ellenük.”
3. „Drága hazánknak méltó emberekre lesz szüksége, akik a jólét útján vezetik, hogy egyenrangúak legyünk más európai nemzetekkel.”
a szervezetbe újonnan felvett tagoknak, 1872. febr.
4. „Nem a török népet üldözzük, nem is a hitét, hanem a királyt és törvényeit, egyszóval a török kormányt, amely nemcsak minket, hanem magukat a törököket is barbár módon uralkodik.”
Gancho Milev hentesnek Karlovóban, 1871. máj.
5. „Az intrika megállítja a nép munkájának előrehaladását.”
Atanas P. Hinovnak, 1872. augusztus.
6. „Szívesen szeressük azt, aki megmutatja nekünk a hibát, különben nem a barátunk.”
Philip Toteau-nak, 1871. márc.
7. „Hamar itt az idő, hogy bebizonyítsuk az ellenségnek, hogy a bolgár többé nem rabszolga, hanem szabad lesz. És aki közülük nem ismeri el törvényeinket, és nem ugyanazon polgári szabályok szerint él velünk, az egy pillanat alatt porrá és hamuvá válik mindennel.”
8. „Az összes nemzet abban a /Bulgária/ államban tiszta és szent törvények szerint él, ahogyan azt Isten adta az embernek, hogy éljen; mind a töröknek, mind a zsidónak stb. úgy, ahogy vannak, csak akkor lesz mindegyiknek ugyanaz, ha a bolgárival egyformán elismerik a törvényeket. Így lesz ez a mi Bulgáriánkban is!
Gancho Milovnak írt levelében Bukarestben, 1971 májusában.
9. „A mi bolgáraink szabadságot akarnak, de elfogadják, ha egy rakott házában tálalják nekik”.
Vaszil Levszkinek a szófiai török nyomozóbizottság előtti kihallgatásának jegyzőkönyveiből, 1873. január.
10. „Tisztán bolgárul dolgozunk, és nem akarunk senkivel Bulgárián kívül foglalkozni.”
D. Hr. Popovnak, 1871. július
