A laboratóriumi vérvizsgálat célja, hogy pontos és megbízható eredményeket kapjunk, amelyek megmutatják, vannak-e fiziológiai változások a szervezetben.
A vér laboratóriumi vizsgálata kétféle elemzést foglal magában: a vér sejtelemeinek típusát, számát, arányát és megjelenését (vérkép, hematológiai mutatók) és a biokémiai összetételt vizsgáló elemzéseket. a vérből, és ez alapján meghatározza az egyes szervek és szövetek munkáját vagy állapotát.
Függetlenül attól, hogy fél a tűktől, vagy attól, hogy vért vesznek, szinte minden orvosi diagnózishoz szükség van egy laborlátogatásra.
A vérvizsgálat egyértelműen megmutatja, hogy a szervezet egészséges-e, vannak-e gyulladásos folyamatok, bármilyen betegség, vérszegénység, fertőzés, a szervezet tápláltsági állapota és mérgező anyagoknak való kitettség stb.
A teljes vérkép tartalmazza az eritrociták, leukociták és vérlemezkék számát, eritrocita állandókat (MCV, MCH, MCHC, RDW), vérlemezke állandókat (MPV, PDW), differenciális vérképet (leukocita altípusok: neutrofilek, eozinofilek, bazofilek, monfociták), hemoglobin és hematokrit.
Annak érdekében, hogy ne csodálkozzon, mit jelentenek a laboratóriumi technikus által a papíron szereplő számok érthetetlen rövidítései, javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa el ezt a szöveget, és derítse ki, mik a teljes vérkép referenciaértékei.
A rövidítések jelentése
RBC – az eritrociták (vörösvérsejtek) szállítják az oxigént a tüdőből a test más részeibe;
WBC – a leukociták (fehérvérsejtek) védik a szervezetet a baktériumok, vírusok és gombák ellen;
PLT – a trombociták (vérlemezkék) részt vesznek a vérrögképződésben és megállítják a vérzést;
Hb – hemoglobin koncentráció;
Hct – a vérsejtek vagy a hematokrit aránya a teljes vértérfogatban;
MCV – az eritrociták átlagos térfogata;
MCHC – a hemoglobin átlagos koncentrációja az eritrocitákban;
RDW – az eritrociták eloszlási szélessége, a vörösvértestek méret szerinti válogatása;
MTV – átlagos vérlemezke térfogat.
Vörösvérsejtek
Az eritrociták vagy vörösvérsejtek olyan vérsejtek, amelyek hemoglobint tartalmaznak, és részt vesznek a hemoglobinhoz kötött oxigénnek a tüdőből más szövetekbe történő szállításában.
Normál értékek – 3,86 x 1012/l-től 5,08 x 1012/l-ig nőknél és 4,34 x 1012/l-től 5,72 x 1012/l-ig férfiaknál.
Az alacsonyabb értékek általában vérszegénység vagy vérzés miatti vérveszteség jelei. Az emelkedett értékeket a szervezet hemokoncentrációs körülményei, policitémiában, de egészséges emberekben is okozhatják.
Leukociták
A leukociták vagy fehérvérsejtek a csontvelőben termelődnek, és megvédik a szervezetet a fertőzésektől.
Részt vesznek az immunválaszban. Öt különböző típusú fehérvérsejt létezik, és ezek mind a szervezet védekezésének részét képezik a fertőző és egyéb káros anyagokkal szemben.
Normál értékek – 3,9 – 10×109/l
A leukociták számának növekedése a szervezetben bakteriális fertőzést jelent. A leukocitaszám csökkenése vírusos betegségre utal, bizonyos gyógyszerek szedésével, kemoterápiával, leukocitózissal, stresszes helyzetekben…
Hemoglobin
A hemoglobin a vörösvértestek szerves része. Oxigént szállít a tüdőből a szövetekbe, a szén-dioxidot pedig a szövetekből vissza a tüdőbe.
Minden belégzéskor a tüdőben lévő vér oxigént kap, és a hemoglobinnak köszönhetően elosztja azt minden szövetben és szervben.
Normál koncentráció – 110-180 g/l
A csökkent koncentráció vérszegénységet jelez. A koncentráció növekszik a szervezet hemokoncentrációjának és policitémia esetén.
Hematokrit
A hematokrit az eritrociták térfogatát jelenti a teljes vér egységében.
Normál értékek – nőknél 0,356 – 0,470 l/l, férfiaknál 0,41 – 0,53 l/l
Emelkedett hematokrit értékek figyelhetők meg kiszáradás és sokk esetén. A hematokrit csökken a terhesség alatt, és az életkorral is csökken.
Csökkenti vérszegénység, leukémia, fokozott pajzsmirigyműködés (hyperthyreosis), májcirrózis, égési sérülések és fertőzések esetén is.
Vérlemezkék
A vérlemezkék olyan sejtek, amelyek részt vesznek a véralvadásban.
Normál értékek – 140-450 x 109/l
A felesleges vérlemezkék fokozott véralvadást okoznak, és vérrögök kialakulásához vezethetnek a szív- és érrendszerben.
A vérlemezkék hiánya (thrombocytopenia) vérzési hajlamot okoz, a kemoterápia során csökken a vérlemezkeszám, rosszindulatú betegségek, hepatitis stb.
Az eritrocita állandók
Az eritrocita állandókat a vörösvértestszámból, a hemoglobin-koncentrációból és a hematokritból számítják ki, és információkat szolgáltatnak a vörösvértestek minőségéről.
MCV (átlagos cellatérfogat) – az eritrociták mérete – a normál értékek 81-99 fl;
MCH (átlagos celluláris hemoglobin) – a hemoglobin átlagos mennyisége az eritrocitákban – a normál értékek 29-32,9 pg;
MCHC (átlagos celluláris hemoglobin koncentráció) – a hemoglobin átlagos koncentrációja az eritrocitákban – a normál értékek 310-350 g/l;
RDW (vörösvérsejt-eloszlási szélesség) – az eritrociták térfogat szerinti megoszlása - a normál értékek 11,5-16,5%
Az eritrociták ülepedése
A szedimentáció közvetlenül nem játszik szerepet a vérkép szabályozásában, de javasolt és többnyire hematológiai vizsgálatok során végezzük, mert jelzi a betegség esetleges jelenlétét, és minden betegségre monitorozzák.
Ez az érték azt a sebességet jelenti, amellyel az eritrociták leülepednek a függőleges kémcső aljára.
A normál eritrocita ülepedés kizárja a betegség jelenlétét, a felgyorsult pedig további kutatások indikátora.
Normál értékek – 2-12 mm/h
Az ülepedés felgyorsul gyulladásban, sejtpusztulásban, mérgezésben, terhesség alatt és szülés után, tuberkulózisban, reumás betegségekben…
Hatékony újszülöttek, policitémia, pangásos szívelégtelenség, allergiás állapotok, bizonyos típusú vérszegénység esetén…
A szérum megjelenése – normál: átlátszó és világos sárga;
Lehet enyhén lipémiás (enyhén felhős), lipémiás (felhős) és tejsavas-lipémiás (erősen felhős), jelezve a vérzsírok emelkedését.
Ilyen eredményeket gyakran azért kapnak, mert a beteg nem tartja be azt a szabályt, hogy 12 órával a véradás előtt nem eszik. A szérum vörös színű lehet a hemolízis miatt és icterikus az emelkedett bilirubin értékek miatt.
Szőlőcukor – normál értékek 3,5-6,1 mmol/l
A cukorbetegeknél megnövekedett értékek, különböző okok miatt csökkentek a hipoglikémiában.
Vese állapota
Karbamid – normál értékek 1,7-8,3 mmol/l
Kreatinin – normál értékek 62-106 éves férfiaknál; nőknél pedig 44-80 umol/l
Emelkedett értékek vesebetegségekben fordulnak elő. Az emelkedett karbamid- és normál kreatininszint a magas fehérjetartalmú étrend következménye lehet.
Az emelkedett kreatinin értékek a fokozott fizikai aktivitás vagy a szteroidhasználat következményei is lehetnek. A csökkent értékek a terhes nőknél és általában a nőknél fordulnak elő.
Elektrolitok
Nátrium – normál: 139-154 mmol/l
Csökkent értékek vesebetegeknél.
Kálium – normál: 3,8-5,3 mmol/l
Megnövekedett értékek vesebetegeknél.
Ízületi állapot
Húgysav – normál értékek 200-420 éves férfiak számára; nőknek pedig 140-340 umol/L
Emelkedett értékek köszvényben (húgysavkristályok lerakódása az ízületekben);
A csökkent koncentrációnak nincs diagnosztikus jelentősége.
Zsírok a vérben
Koleszterin – ajánlott 6,2 mmol/l
HDL koleszterin (jó) – ajánlott > 1,54; Alacsony
Minél magasabb a HDL koleszterin értéke, annál jobb, mert ez a koleszterin „tisztítja” az ereket. LDL koleszterin (rossz) – ajánlott 4,1 mmol/l
Az emelkedett értékek általában helytelen táplálkozással és stresszel járnak. Ekkor megnő a szív- és érrendszeri betegségek, különösen az érelmeszesedés kockázata.
Trigliceridek – ajánlott 2,3 mmol/l
A megemelkedett értékek általában a vérvétel előtt 12 órával az étkezési tilalom szabályának be nem tartásának jelei. A csökkent értékeknek nincs diagnosztikai jelentősége.
A máj állapota
ALAT – normál érték 8-41 IJ/I.
Az emelkedett értékek akut májkárosodásra utalnak, amelyet általában antibiotikum-terápia, szénsavas italok fogyasztása stb.
ASAT – normál érték 7-38 IJ/I.
Az emelkedett értékek jelentős májkárosodást vagy más betegségeket (például egyes izombetegségeket) jeleznek;
Gamma GT – normál érték 8-40 éves férfiak számára; nőknek pedig 5-35IJ/I.
Az emelkedett értékeket általában alkoholistáknál találják, és a májkárosodás jelei.
Összes bilirubin – Normál értékek 1,1-18,8 umol/l
Az emelkedett értékek májkárosodással és epeúti elzáródással járnak. A csökkent értékeknek nincs diagnosztikai jelentősége.
Csontok
Alkáli foszfatáz – normál érték felnőtteknél 0-270; gyerekek 810 IJ/I-ig
Az alkalikus foszfatáz egyik formája részt vesz a csontok felépítésében.
Az emelkedett értékek fokozott csontlebontásra és csontritkulás lehetséges kialakulására utalhatnak. A fejlődő gyermekeknél ennek a paraméternek az értéke megnő.
Hasnyálmirigy
S-alfa amiláz – normál: 28-100 IJ/I
U-alfa amiláz – normál: – 0-450 IJ/I
Az emelkedett szint a hasnyálmirigy működésének zavarát jelzi.
Gerincvelő
Vas – norma a férfiak számára 10,6-28,3; nőknek 6,6-26,0 umol/l
A hemoglobinnal együtt az eritrociták és az eritrociták morfológiáját meghatározó paraméterek (MCV, MCH és MCHC) képet adnak a csontvelő állapotáról.
A vasmeghatározás önmagában nem releváns a vérszegénység diagnózisában.
Egyéb vérparaméterek
Fibrinogén – norma: 2-4 g/l
Nem specifikus mutató. Fokozódik akut és krónikus betegségekben, rosszindulatú betegségekben, nagyszámú betegségben, különféle gyulladásokban stb. A csökkent értékeknek nincs diagnosztikai jelentősége.
Fehérjék – norma: 66-87 g/l
A csökkent értékek a máj károsodott szintetikus működésének jelei, kivéve a terhességet, amikor gyakran megfigyelhető csökkent értékek. Az emelkedett értékek veseelégtelenségre utalhatnak.
(PT) – Protrombin idő – Normál: