A nemrég elhunyt Karel Schwarzenbergnek, aki a háború utáni cseh politika egyik legkiemelkedőbb alakja volt, érdekes gyökerei voltak. A Schwarzenberg család tagjai nagyon kalandos életet éltek. Harcoltak a törökökkel és Napóleonnal, helyettesként és érsekként tevékenykedtek. Csehországban kórházakat és iskolákat építettek. Ősi mottójuk a címeren ez volt: NIL NISI RECTUM – Semmi, csak a jobb.
A Schwarzenberg családnak nagyon kalandos története van.
A Schwarzenberg család eredetileg Ausztria egyik leggazdagabb családja volt. Később a Schwarzenbergek birtokolták szinte egész Dél-Csehországot. Az eredetileg német család pedig aztán teljesen beleolvadt a cseh környezetbe. Ősi mottójuk a címeren ez volt: NIL NISI RECTUM – Semmi, csak a jobb.
Mostanában , aki a háború utáni cseh politika egyik legkiemelkedőbb alakja volt, igazán érdekes gyökerei voltak. A Schwarzenberg család tagjai nagyon kalandos életet éltek. Nemcsak jó gazdákként, sőt a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az ipar modernizálóiként váltak híressé, hanem bátor katonai vezetőként is.
Schwarzenbergek sírja Třebonban:
Forrás: Youtube
Mik voltak a Schwarzenberg család képviselői
- Adolf (*1551†1600) – császári mezőmarsall, szeldzsuk török (szeldzsuk) címeres fejét és grófi címet kapott
- Jan Adolf (*1615†1683) – előléptették császári herceggé és marsallsá
- Karel Filip (*1771†1820) – diplomata, generalissimus – a lipcsei nemzetek csatájának egyik győztes tábornoka
- Félix (*1800 †1852) – osztrák miniszterelnök, hozzájárult az 1848-as forradalom leveréséhez
- Károly III (*1824 †1904) – regionális birodalmi helyettes, a cseh konzervatív nemesség programjának egyik képviselője és alkotója volt, védte a cseh kérdést
- Bedřich (*1862†1936) – vezette a Nemzeti Múzeum Társaságát, a Nemzeti Beszélgetést és a Cseh Mezőgazdasági Tanácsot
Karel Schwarzenberg hitt egy Istenben, aki felülmúl rajtunk és mindent megbékít – mondja Šebek
- Arnošt (*1892 † 1979) – 1939 szeptemberében egyike volt annak a 85 aláírónak a cseh és morva nemesség nyilatkozatának, amelyet Hách Emil elnöknek címeztek, és amelyben az aláírt nemesek a cseh nemzet részévé nyilvánították magukat.
- Ferenc (*1913† 1992) – a Külügyminisztériumban dolgozott, 1939-ben több mint egy évig Hácha Emil államelnöki hivatalban dolgozott, akinek átadta a 3. nemesi „Cseh és Morva Nemesi Nyilatkozat 1939. szeptemberében”, ahol az alulírott nemesek aláírták a cseh nemzetet
- Károly VI (*1911†1986) – heraldikus és történész, szerző és aláíró régi családok tagjainak nyilatkozata a cseh állam területének sérthetetlenségéről
- Károly VII (*1937) – szenátor, 2007-2009 és 2010-2013 között a Cseh Köztársaság külügyminisztere, parlamenti képviselő
Zsigmondnak a husziták ellen
„E frank család első említése 1127-ből származik. A család ősei eredetileg Seinsheimből származtak, és csak a 15. század elején szerezték meg Schwarzenberg birtokát és nevét. Nem sokkal ezután a schwarzenbergi Erkinger (*1362 †1437) keresztes hadjáratra indult a cseh husziták ellen. Jutalmul rövid időre kapott Zsigmond királytól néhány csehországi birtokot és a szabad úri rangra emelést” – magyarázza.
Adolf Schwarzenberg (*1551 †1600) a bajor, majd később a spanyol hadseregben volt. 1594-ben a császár szolgálatába lépett. „Magyarországon harcolt, és leghíresebb tette a Ráb-erőd elfoglalása volt 1598-ban. Ezt a törökök feletti győzelmet ünnepelte egész keresztény Európa. Rudolf császár II Adolfot kitüntette, 1599-ben grófi rangra emelte, a család címerét pedig egy török fejen álló hollóval egészítette ki” – olvasható a Historical Nobility honlapján.
Adolf meghalt, amikor saját katonái fellázadtak Magyarország felszabadításakor. Buda hódításakor annyira szenvedtek az éhségtől, hogy meg akarták hódolni a törököknek. Adolf határozottan ellenezte ezt a tervet, és sajnos egyenesen a fejébe vágta a golyót. Később pazar temetése volt, és maga a császár építtetett neki emlékművet.
Adolf fia Ádám (*1583 †1641) szintén harcolt a törökkel.
„Később Arnošt őrgróf szolgálatába állt, és titkos tanácsa és legfelsőbb kamarája lett. Arnošt őrgróf halála után is Brandenburg szolgálatában maradt, s bár katolikus volt egy protestáns országban, de helyettes lett, és egyre nagyobb befolyásra tett szert az állampolitikában. Egy idő után azonban kiesett a kegyből, minden vagyonát elkobozták, majd leszármazottai évekkel később visszakapták” – áll a Historic Nobility honlapján.
A Schwarzenbergek kezdetei Csehországban
Tizenhárom évvel Ádám halála után, 1654-ben Schwarzenbergék felvették az állampolgárság középkori megfelelőjét, Csehországban.
„A Schwarzenberg család 1660-ban gyökeret vert Dél-Csehországban, amikor Jan Adolf megvásárolta a Třeboň birtokot, majd Hluboka nad Vltavou-t és más birtokokat és birtokokat” – írja le.
Josefina Marie Schwarzenberg hercegnője:
Jan Adolf Schwarzenberg (1615-1683), Ádám fia, és így Adolf Schwarzenberg unokája is a Haditanács, a Birodalmi Titkos Tanács és a Birodalom Tanács elnöke volt. A trón hűséges szolgálatáért 1670-ben hercegi rangra emelték. (az ősszülött az öröklési elsőszülött elsőbbségi jogát biztosító öröklési sorrend, szerkesztő megjegyzése) és marsall lett.
Jan Adolf Nagyon művelt ember voltam. Több nyelven beszélt. Gyűjtő is volt, gazdag műgyűjteményei a Schwarzenberg család vagyonának alapjául szolgáltak.
„Az apjától megszerzett birtokain kívül Třeboň-val, Křivokláttal, Krušovice-vel, Hlubokával és még számos csehországi birtokkal gazdagította a család birtokát. Így vetette meg gyökereit a Schwarzenberg család végleg Csehországban” – magyarázza a Historic Nobility weboldal.
Schwarzenberg a római nagykövet, Schwarzenberg a hajózási csatorna építője
A Schwarzenberg család más generációiban is voltak lenyűgöző, érdekes férfiak. Csak véletlenül: Jan Nepomuk (*1742 †1789) birodalmi követként Rómába ment, hogy bejelentse a pápának II. József császár megkoronázását. Többek között jó földesúr volt, csatornát építtetett a Moldva és a Duna közé
(*1860 †1938) a cseh és birodalmi országgyűlés tagja volt. Közreműködött a csehországi vasutak építésében.
József II Schwarzenbergből befejezte a schwarzenbergi hajózási csatorna építését. Erdészeti iskolát alapított Zlatá Korunában, 1800-ban pedig Český Krumlovban a Gazdasági Intézetet, amely a leendő tisztviselők oktatási intézményeként szolgált. Személyes életében azonban két nagy tragédia érte.
Karel Schwarzenberg hitt egy Istenben, aki felülmúl rajtunk és mindent megbékít – mondja Šebek
Felesége Paulina (*1774 †1810) az esküvő tiszteletére rendezett bálon égett halálra. Marie Louisa főhercegnővel. Lányukat, Eleonórát (*1796 †1848), Alfréd Windishgraetz herceg és tábornok feleségét egy eltévedt golyó találta el, talán tévedésből az 1848-as prágai forradalom során” – írja a Historic Nobility weboldala.
Prágai érsek és harcoljon Radecký mellett
Josef fia, Bedřich több kórházat alapított, majd ő lett a prágai érsek. Tevékenysége valóban érdemleges volt – iskolákat, alapítványokat alapított, támogatta a katolikus irodalom cseh nyelvű kiadását. Templomokat is épített, és a feljegyzések olyan emberként ábrázolják, aki nagylelkű volt a szegényekkel szemben.
Bedřich bátyja, Felix 1824-től a szentpétervári osztrák követségen dolgozott, 1826-ban Párizsba, Londonba és Lisszabonba küldték, majd a nápolyi Küldöttségi Tanácsba nevezték ki.
Abban az időben fokozódtak az Olaszország egyesítésére tett erőfeszítések. Az 1848-as zavargások az osztrák uralom elleni lázadásban csúcsosodtak ki Olaszország északi részein. Felix Schwarzenberg együtt hódította meg Milánót, ahol kormányzóvá nevezték ki.
Mindent Karl Schwarzenbergről: Élet mérföldkövei, család, jelentős díjak
Amikor magában Bécsben kitört a forradalom, visszatért, és hadsereggel betört a városba. 1849 márciusában feloszlatta a kroměříž-diétát. Katonaként és miniszterelnökként minden körülmények között és mindenkivel szemben védte az osztrák monarchia egységét, különösen a magyarok erőfeszítései ellen.
„A cseh konzervatív nemesség politikai támadásai idején is a trón oldalán állt. Határozottan fellépett a porosz ambíciók ellen is, és megpróbálta a Habsburg Birodalmat a német államba integrálni. Befolyása a politikára a monarchiában olyan nagy volt, hogy „Ausztria alkotmányos Richelieu-jának” nevezték egy történelmi honlapon.
Schwarzenberg Szlavkov közelében Napóleon ellen
I. Károly herceg (*1771 †1820) híres katonai vezető volt. „Harcolt a török háborúkban, és legnagyobb sikereit Napóleon csapataival vívott csatákban érte el, akikkel számtalanszor harcolt. Részt vett a szlavkovi és lipcsei csatában, ahol a Napóleon-ellenes koalíció összes hadseregét irányította. Ezután egészen Párizsig üldözte Napóleont” – írják a történészek.
Karl Schwarzenberg családi albumából:
I. Károlyt szinte valamennyi európai állam legmagasabb rendjével tüntették ki. „I. Karel tapasztalt diplomata is volt, és sokáig képes volt egyetértésben tartani I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz véleményét. Nem volt fanatikus hadúr, rájött, hogy „a háború utálatos dolog”, és gondoskodott arról, hogy ne ontsunk feleslegesen vért” – áll a Historical Nobility honlapján.
Az ember alatti butaság dicsősége
A Schwarzenbergek közül egy másik Bedřich (*1799 † 1870) különösen „az utolsó lancknecht” becenéven ismert. Bécsben született, amiről ezt írta: „…sajnos Bécsben, abban az elhanyagolt fészekben, amely a világtörténelemben az emberalatti butaság halhatatlan dicsőségét szerezte meg.”
„Bedřich Schwarzenberg egész életében csak a fegyverére támaszkodott, és azzal indokolta militarizmusát, hogy ha Cain felfegyverkezve találta volna Ábelt, talán nem történt volna meg ez az első gyilkosság a világon” – mondta. „Nem óvatosan előre, hanem határozottan hátra, mert szakadék van előttünk” – ez volt Bedřich Schwarzenberg mottója.
Károly felesége IV. Schwarzenberg:
És emlékezzünk meg IV. Károlyról is. (*1859 †1913), a Birodalom Tanácsának tagja, aki 1889-ben felháborította a cseh közvéleményt.
Akkor Josef Šíl országgyűlési képviselő magyarázatot követelt, miért döntött úgy az Országgyűlés, hogy nem helyeznek el Jan Hus nevével fémjelzett emléktáblát a Nemzeti Múzeum új épületére. A régi cseh képviselők elvileg nem ellenezték, és megpróbálták meggyőzni arisztokrata társaikat.
Károly IV. Schwarzenberg azonban határozottan kijelentette: „A husziták között annak a mozgalomnak az elején számos tiszteletreméltó szereplője volt, de sajnos a husziták hamarosan rablók és gyújtogatók csapatává fajultak.”
Továbbá a huszitákat a „15. századi kommunizmusnak”, magát pedig a Rosenbergek örökösének, a husziták ellenségének nyilvánította, és az egész konfliktus szükségtelenül eszkalálódott. „Ezt az ügyet követően a herceg feladta tagságát a Nemzeti Múzeum Igazgatótanácsában” – írja a Historic Nobility honlapja.
Karel Schwarzenberg: posztapokaliptikus politikus
A Schwarzenberg család ismert képviselője VI. Károly herceg fia volt. Karel Schwarzenberg cseh politikus, a TOP 09 tiszteletbeli elnöke, aki szombaton hunyt el 85 éves korában. 1937-ben született. Édesanyja, Antonie fürstenbergi hercegnőként született. 1962-ben Jindřich Schwarzenberg, a család Hlubok-Krumlov ágának tagja fogadta örökbe.
Miután 1990-ben Csehországba költözött, Karel Schwarzenberg visszaadta az Eagle fióktelep tulajdonát. 2007-ben, majd 2010-ben a Cseh Köztársaság külügyminisztere lett. 2009 és 2015 között a TOP 09 politikai párt elnöke volt. 2013-ban indult a cseh elnöki posztért, de Miloš Zeman legyőzte.
