Fotó: iStock/Gulliver
Sirnitsa vagy Sirni Zagovezni (Sajtboltok) a régi bolgár szokások szerint a tél utolsó nagy ünnepe. A megbocsátásnak is nevezett ünnep nem meghatározott dátumú, és minden évben húsvét előtt 7 héttel esik, mindig vasárnapra. Idén ma, március 14-én ünnepeljük.
A Sirnitsa rituáléja a húsvéti böjtre való felkészülésnek van alárendelve, amely 49 napig tart.
Sirni zagovezni minden rokon „búcsúzik”, a kisebbek a nagyobbakhoz, a fiak és lányok a szülőkhöz, a keresztapa a keresztapához stb. Magát a megbocsátást kérik, amikor a fiatalabbak háromszor meghajolnak, kezet csókolnak az idősebbeknek, és azt mondják: „Bocsáss meg!”. Ezért is hívják az ünnepet Búcsúbúcsúnak. A séta során a férfinak citromot, a nőnek narancsot visznek, „édes termést” és „könnyű böjtöt” kívánnak. Ezt a napot „megbocsátás vasárnapjának” vagy egyszerűen „megbocsátásnak” is nevezik. Ezen a napon az egyházi kánon szerint Krisztus szavai olvashatók: „Ha nem bocsátjátok meg az embereknek a bűneiket, mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti bűneiteket.”
A Sirni Zagovezni egy Bulgária-szerte elterjedt ünnep, ezért különböző neveket kapott. Nyugat-Bulgáriában Sirni pokladinak vagy orata-nak hívják. Ugyanakkor a Rhodope régióban és Délnyugat-Bulgáriában ez az ünnep a ria, oràdie, sùrni zapòshka, zapostane neveket viseli. Ezen a napon kerül sor a rituális földvetésre, innen ered az ünnep neve a Rhodope-vidéken és az ország délnyugati vidékein. Északkelet-Bulgáriában ezt az ünnepet sûr zagovelki, sûr zagovezni és sûrnitsa néven ismerik. Sirnitsa az egyik leggazdagabb rituálék és rítusok ünnep. Gazdag rituáléja a bolgárok új mezőgazdasági és gazdasági évének kezdetéhez kötődik. A legtöbb rituálé és rítus az újjáéledő természetet szimbolizálja.
Ennek az ünnepi szertartásnak az egyik fő eleme a rituális tűzgyújtás. Maga a tűz a négy természeti elem egyike, ezért is állandóan a bolgár hagyományos világképhez kötődik. Nemcsak a bolgár tavaszi ünnepekben foglal el fontos helyet, hanem a szomszédos nemzeteinkben is.
A Bibliában a tűz Isten szentségének és minden bűn iránti erős haragjának szimbóluma. Az ortodoxiában a közösséget Isten tüzéhez hasonlítják, amely elégeti a méltatlant és megtisztítja az arra érdemeseket. A Szentlélek szimbóluma, kifejezve erősítő és tisztító szerepét, különösen az emberi tudattal kapcsolatban.
A Sirni Zagovezni délelőttjén felgyújtják az egymásra rakott szénabálákat és a száraz fákat. Ez általában a település magaslatán történik. De néha vannak kivételek. Magán a téren ünnepi máglyákat gyújtottak. Amint meggyújtják a tüzet, az emberek elkezdik ugrálni a rituális máglyákat egészségük érdekében. Tisztító ereje vezeti ezt az ünnepet.
Ezeken a tüzeken kívül fáklyákat és tűznyilakat is gyújtanak Sirna vasárnapján. Gyerekek vagy fiatalok által meggyújtott fáklyákkal rituális takarítást végeznek a mezőkön. Ez azért történik, hogy a táblák jobb termést adjanak. Ennek a tűznek különböző nevei vannak Bulgária különböző részein. Leggyakrabban katralniknak, peleliának vagy oskaliának hívják. Rajtuk kívül megtalálható a gallér és gallér elnevezés is.
Srini Zagovezni ünnepi asztala is nagyon gazdag rituálékban és rítusokban. Tartalmaznia kell a tejtermékekből, tojásból és fehér halvából készült ételeket. Akkor böjtöl utoljára a szigorú böjt előtt.
Az egyik legérdekesebb rituálé az úgynevezett hamkane (amkane). A szoba közepén fehér cérnára akasztanak egy darab fehér halva vagy főtt tojást, ami himbálózik. A zsinór köré körbe rendezve a gyerekeknek a kezük segítsége nélkül kell megharapniuk. Ennek vége után meggyullad a madzag, amelyen a tojás vagy a halva állt. Aztán a család idős tagjai találgatni kezdenek. Ezek a jóslatok a család fiatal tagjainak jobb mezőgazdasági évéhez, egészségéhez és esetleges jövőbeni házasságához fűződnek.
Forrás bgnes
