Minden altatódalban van valami egyedi, és hatást gyakorol, függetlenül attól, hogy a baba ismeri a szavakat vagy a dallamot. Ellazít, megnyugtat és elalszik. Ezt a Harvard Egyetem csapata állapította meg. Tanulmányukat a Nature Human Behaviour folyóiratban tették közzé.
A tudósok egy sor kísérletet végeztek 144, legfeljebb 1 éves kisgyermekkel. Minden gyereknek bemutattak egy rövid animációs videót, amelyben két ember különböző tartalmú altatódalt énekelt. A csapat 16 dalt választott ki különböző kultúrákból, amelyek egzotikus nyelveken szólaltak meg Polinéziából, Közép-Amerikából, a Közel-Keletről és másokról.
A csapat figyelemmel kísérte a csecsemők idegrendszeri reakcióit – pupilláik tágulását és összehúzódását, pulzusszámát és a bőr elektromos vezetőképességének szintjét, valamint a pislogás gyakoriságát és a tekintet irányát. Mindezek a mutatók azt jelzik, hogy a kicsi izgatott vagy ellazult.
A szívverés lassulása, a pupillák összehúzódása és a bőr konduktanciájának csökkenése azt bizonyítja, hogy a gyermek nyugodt és ellazult.
A tudósok nagyon gyorsan cselekedtek, mert köztudott, hogy a csecsemők legfeljebb 5 percig képesek összpontosítani a figyelmüket, majd elvonják a figyelmüket.
A gyerekekkel és a szülőkkel együtt hallgatták a dalokat, és meg kellett ítélniük, hogy szerintük melyik nyugtatta meg a babájukat. Az eredmények azt mutatják anya, apa és a baba véleménye ugyanaz – a kicsik mindig megnyugodtak egy altatódal hallgatása közben, bármilyen nyelven is szólt.
Az altatódalokat nem a ritmusuk, hanem a dallamuk különbözteti meg a többitől.
Nem a szavak, hanem elsősorban az anya hangja nyugtatja meg a gyereket. A bolygó különböző kontinenseinek minden kultúrájában az altatódallamoknak van valami nagyon gyakori. És ebből a tanulmányból ítélve a csecsemők reakciója rájuk ugyanaz. Megnyugszanak.
