A How to Survive Your Man című közös filmjük a múlt héten került a mozikba. A forgatókönyvet Rudolf Merkner írta, ő vállalta a rendezést is. A változatosság kedvéért Jana Bernášková felel a tervezésért, és egyben vezető szerepet is játszik benne. A Story magazinnak mesélték el, hogyan forgattak együtt, és hogyan kezelték a párás szerelmi jeleneteket, amelyek a filmben megszokottnál is többen vannak.
Hadd kezdjem azzal a kérdéssel… Hány férfit és nőt „túlélt túl” életében, mielőtt találkozott?
Jane: Bevallom, egyáltalán nem tudom. Néhány szerelem jelentéktelen volt, és nem kellett átélni. És nekem körülbelül négy volt ebből a nélkülözhetetlen, nagyból.
Rudolph: Négy, ugye?
Jane: Igen, négy nagy szerelem volt, mielőtt megismertelek. Az ötödik te vagy.
Rudolph: Szóval sosem számoltam, de megpróbálom… Nekem is volt vagy négy nagy szerelmem, és Jana az ötödik.
Jane: Nos, talán öt volt belőle, hadd ne egyek. (nevetés)
Rudolph: De azt kell mondanom magamnak, hogy Jana a legjobb.
Jane: Biztos azért mondod ezt, mert melletted ülök. (nevetés)
Rudolph: Hazudsz!
és együtt elkészítették a How to Survive Your Man című filmet:
Forrás: Youtube
Tavaly tíz éves házasságot ünnepeltetek együtt, ami nem kis teljesítmény a show-bizniszben. Mitől működik még mindig olyan jól neked?
Jane: A kérdés az, hogy működik-e nekünk… (nevet) Nálunk működik, Rudo?
Rudolph: Igen, nálunk működik. Janička, ez egy interjú a médiával. Nem mondhatod, hogy válságban vagyunk.
Jane: (nevet) Nincs válságunk, de…
Rudolph: … egy kapcsolat tolerancia és kompromisszum. Szóval ez valószínűleg pontos. Ha négy másik kapcsolat ismeretében lépsz kapcsolatba, akkor úgy választasz társat, hogy hosszabb ideig tudj vele boldogulni. Janára majdnem negyvenéves koromban találtam rá, amikor már szereztem némi élettapasztalatot és ő is, ezért működik nálunk tíz éve.
Germáni Natália a tabu határán. Inkább kényes jeleneteket forgatott férjével
Jane: Tíz éve, hogy összeházasodtunk, egyébként tizenhárom éve vagyunk együtt.
Rudolph: Van egy barátom, aki huszonhat éve van együtt a párjával, úgyhogy van mit felzárkóznunk.
Jane: Néha remekül működik nekünk, néha kevésbé és összeomlik, de ez természetes. A lényeg az, hogy mindketten együtt akarnak továbblépni. A szakítás könnyű, de együtt járni nagy kihívás!
Rudolph: Nem hiszem, hogy tíz együtt töltött év csak a showbizniszben eredmény, hanem úgy általában. Nemrég láttam Tom Hanks-t a feleségével. Negyven éve vannak együtt, és még mindig úgy szerelmesek egymásba, mint mi. Mondd, hogy te is szerelmes vagy.
Jane: (nevet) Tudod, hogy szerelmes vagyok.
Mindkét munkád a film körül forog, milyen gyakran beszélsz otthon a szakmai kötelezettségekről? És zavarjátok egymást?
Jane: Mindkettő mikor. Néha nem oldjuk meg a munkát, néha igen. Általában nem foglalkozunk vele, amikor minden más projektet forgatunk. Inkább abban állapodunk meg, hogy mikor adjuk át a gyerekeket és mikor látjuk egymást. De nem nagyon avatkozunk bele a munkába, érted?
Rudolph: Még csak nem is avatkozunk bele egymás szakmájába. Nem adok tanácsot a játékhoz, hacsak nem én irányítalak…
Jane: Rudo, mindenben és mindig tanácsot adsz nekem. (nevet) Főleg kéretlen tanácsokat adsz.
Rudolph: Befejezem ezt a beszélgetést. (nevetés)
Jane: Ha belegondolok, azt kell mondanom, hogy folyamatosan befolyásoljuk egymást. Akarva-akaratlanul. Nem azért tesszük, mert befolyásolni, manipulálni akarjuk a másikat, hanem ez természetes. Minden kötelezettséget közösen megbeszélünk, de nem kérdezem, hogy vállalhatom-e ezt és azt a munkát.
Rudolph: Én kérdezem…
Jane: …akkor biztosan nem ezt kérdezed. (nevet) Bármilyen munkát elvállal, amit akar, és értesíteni fog, miután mindent elintézett. ezt nem homályosítanám el…
Rudolph: Oké, menjünk tovább.
Jane: Így foglalnám össze: nem beszélünk vállalásokról, de aztán csodálkozunk, hogy nem tudjuk összevonni, és le kell mondanunk néhány munkát. Igyekszünk most professzionálisabban finomhangolni a dolgokat, hogy minden működjön.
Jana Bernášková lánya át akar törni New Yorkban. Ehhez minden előfeltétele megvan
Jelenleg a mozikban a Hogyan éld túl az emberedet közös filmed. Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy te fogod játszani a főszerepet és te fogod rendezni? Vagy valaki másra gondoltak ezekre a posztokra?
Rudolph: Az irányt nem tudom. Soha nem kérdeztem Janát, hogy gondol-e valaki másra.
Jane: Történt, hogy az én könyvem alapján Ruda írta a forgatókönyvet. Amikor már világos volt, hogy forgatni fogunk, akkor kezdett eldőlni, hogy ki rendezze a filmet. Ehhez még hozzátettem: „…miért magyarázni egy másik embernek, hogyan nézzen ki a film, ha te magad is rendezheted?” Mindig is rendezni akart, csak még nem ért hozzá rendesen, mert elhivatott volt produkciós munka és forgatókönyvírás. Azt mondtam: „Eljött a te időd. Tegyél bele mindent, amit tudsz.” (nevet)
Rudolph: Hálás vagyok, azt hiszem, ez egy nagyszerű lehetőség volt számomra. Hiszen egy jól ismert és sikeres könyvről van szó, ami bizonyos elkötelezettség volt. Csak azt kell mondanom, hogy eleinte más elképzeléseim voltak a főszereplőről.
Jane: (nevetés)
Lucie Vondráčková: Újabb családtag? Ebben teljesen világos vagyok
Rudolph: Valakit szerettem volna, aki egy kicsit híresebb Janánál erre a szerepre.
Jane: Igazán?
Rudolph: De Bohdalováné beteg volt, ezért köszönetképpen vettem Janát.
Jane: Nagyon köszönöm, hogy megkeresett. Kedves vagy. És ezúton kérek bocsánatot Jiřina Bohdalovától. (nevetés)
Nehéz volt elvállalni Lucia szerepét?
Jane: Igen, azt kell mondanom, egyáltalán nem volt könnyű vele azonosulni és eljátszani, pedig magam írtam és alkottam.
Rudolph: Mert el kellett játszanod nekem. Komolyan gondolom.
Jane: De szelíd voltál az elején, nem löktél sehova, csak kerestük a szerepet. emlékszel Olvasott vizsgákon. Meglepett, hogy bizonyos szempontból milyen nehéz volt Luciát ábrázolni, mert a Lucia film egy kicsit más, mint a Lucia könyv. Papíron mindig van képzelőerő, de ha fizikailag kell teljesítened, nem mindig úgy alakul, ahogy elképzelted. Így hát megpróbáltuk, és a közönség látni fogja az eredményt.
A fiatal színésznő, Lucia karaktere minden könyvedben megjelenik. Amikor „megalkottad”, magadat képzelted bele, vagy valaki mást?
Jane: Egyáltalán nem képzeltem magam. Lucie bizonyos tekintetben határozottan hasonlít rám, de az összes karakter. Talán paradox módon többet bújok másokban, néha még a férfiakban is.
Túléli az emberét? Meg lehet csinálni. Másrészt Rudolf Merkner filmjét lehetetlen túlélni
Nem féltél intim témákat nyitni a könyvben, ezek a filmben is megjelennek?
Jane: Igen, azt hiszem, sokan felbukkannak.
Rudolph: Nagyon sok van belőlük. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy el tudjuk érni a televíziókat, és húsz órától sugároztak minket, ami kicsit behatárolt forgatókönyvíróként. Ezért ki kellett vágni néhány explicit intim jelenetet, amelyeket szépen leír a könyv.
Jane: De ugyanakkor ott maradt a poétika és az erotika… Megvan minden.
Rudolph: Azt mondanám, hogy cseh mércével ez egy meglehetősen nyitott film. De a könyvhöz képest a tartalom nagyon csonka.
Jane: Az egész könyvből egy nyolc részes sorozat lett volna, és egy filmet kellett készítenünk, ami másfél órás.
Rudolph: Hogy ötletet adjak, a könyv ötszáz, a forgatókönyv körülbelül száz oldalas. Négy ötödöt kellett odaadnunk, hogy beleférjen a másfél órába.
Jane: Szerzőként azt kell mondanom, hogy továbbra is elégedett vagyok a forgatókönyvvel. Minden olyan témát és kérdést felfogott, amit a könyvben tárgyaltam.
Rudolph: Kilenc verziót is írtam, és egy évig csináltam.
Jane: (nevet) Nos, látod, és működött.
Veronika Arichteva nehéz időszakon megy keresztül fiával, de nincs egyedül
Nehéz volt szétválasztani a munka és a személyes oldalt a forgatáson? Figyeltél Janára, a rendező szavára?
Jane: Azt hiszem, hallgatott… mi?
Rudolph: Ő hallgatott. Nem volt nehéz szétválasztani a magánéletet és a munkát.
Jane: Már nem a forgatáson, de az elején az előkészületek alatt igen. Azonban úgy gondoltuk, hogy szét kell választani ezeket a világokat. Megállapodtunk, hogy nem férj és feleség leszünk a forgatáson, hanem rendező és színésznő. És így bántunk egymással. Tiszteletben tartottam, hogy Rudolfé az utolsó szó, még akkor is, ha én mást akartam, ő pedig azt, hogy színésznőként nekem térre van szükségem, és meg kell beszélnem, meg kell találnom néhány dolgot, amiről ő otthon nemigen beszél. (nevetés)
Rudolph: Ez igaz. Meg kell dicsérnem Janát, hogy még a válságos pillanatokban is elkülönítve tartja az időt, amikor az idő fogyott…
Jane: … és az idegeket is. (nevetés)
Rudolph: Soha nem jött be hozzám, és a klasszikus, aljas női fegyvereket használta, amelyeket tizenhárom évnyi kapcsolata során halmozott fel. A bejárati ajtó azonban becsapódott, és be volt kapcsolva… (nevet) De mindketten igyekeztünk a lehető legprofibbak lenni a forgatáson.
Jane: A másik dolog, hogy összesen három partnerem volt a forgatás alatt – , és . Szükségünk volt arra, hogy jól érezzék magukat mellettem, tekintettel arra, hogy voltak szerelmi jeleneteink, így a házasságunk háttérbe szorult. Még a gyerekek sem írtak nekünk. És ha, akkor mindegyiknek külön, hogy ne kelljen beszélni róluk. (nevetés)
Aňa Geislerová: A fegyelem hiányától szenvedek. Cukor és korbács vagyok magamnak
Említetted a szerelmi jeleneteket. Hogy bírtad a filmezésüket? Nevettél? szégyellték…?
Rudolph: Több szerelmi jelenet is van, Janának már az elején mondtam, hogy szeretném, ha szépek és erotikusak lennének. Azt akartam, hogy jó film legyen, függetlenül attól, hogy ő a feleségem. (nevetés)
Jane: A forgatásukat nem férjként és feleségként fogtuk fel, hanem színésznőként és rendezőként. Szerintem jól kezeltük őket.
Rudolph: Természetesen Jan filmes partnerei idegesek voltak a feleségemmel való csók vagy szex miatt, és előre bocsánatot kértek tőlem. (nevet) De mondtam nekik, hogy járjanak többet. Csak egy jó filmet akartam.
