Az Úsvit című új film ellentmondásos és provokatív pillantást vet az 1930-as évek társadalmára. Hidat teremt a jelenlegi nemi vitákhoz. A titokzatos korszakbeli detektívdrámában Eliška Křenková játssza a főszerepet. A karaktere a hermafroditizmus problémáival szembesül. Integetnek a nemi hovatartozás megértésével, de az őt körülvevő világba vetett bizalommal is. Az év 1937…
Az Úsvit című filmben Eliška Křenková egy várandós nő szerepét alakította, aki egy holt újszülöttet talál mindkét nemi szervével. Ez a kép nagyon megmozgatta a színésznőt. Nem csak szakmailag
Helena karaktere profi eddigi legnagyobb szerepe. „Először is a teljes forgatókönyv érdekelt, nem csak a szerepem. Emlékszem, amikor először olvastam késő estig, és nem tudtam letenni. Tegnap este írtam Maja Hamplová casting rendezőnek és producernek, hogy a forgatókönyv csodálatos, és minden benne van a számomra. A forgatás előtt mesterséges terheshasat viseltem, hogy hozzá tudjak szokni a természetes mozgáshoz a forgatás alatt” – árult el néhány előkészületet a színfalak mögött a krimi főszereplője.
Az Úsvit című korabeli filmben egy megrázó történetet hoztak a készítők a harmincas évek Csehszlovákiájából. Dr. František Hájek több mint egy évszázados igazságügyi orvostani tankönyve ihlette őket. Interszexuális emberek eseteit írja le – mindkét nemi szervvel rendelkező embereket.
Forrás: Youtube
Egy halott újszülött felfedezése
Az Eliška Křenková által alakított terhes orvos Helena férjével modern várost próbál építeni a Tátrában. A munka iránti lelkesedést azonban megzavarja egy rejtélyes lelet. Egy halott újszülöttet – egy hermafroditát – fedeznek fel gyáruk területén. Az elkövető és az igazság keresése átvezeti Helenát a múlt sötét zugain és saját előítéletein. Matěj Chlupáček rendező új filmjéről, mint átfedő történelmi perspektíváról beszél.
A mássággal vannak gondjaink – ítéli meg Eliška Křenková díjnyertes színésznő
Az 1937-es aranykorszakban játszódik. Feltárja azoknak az embereknek az életét, akik Zlín pod Tatryból érkeztek, hogy megalapítsák az új Bať várost, Svitet. A csaknem kilencvenmilliós költségvetésű film magával ragadta a karlovy-i fesztiválközönséget, és immár országszerte bekerül a mozikba.
Filmes buktatók
A film története egy már nem létező világban játszódik. Svit városa még mindig áll, de már teljesen másképp néz ki, mint néhány Baťov-ház, egy gyár és egy szociális ház az 1930-as években.
„Zlín lett az egyetlen használható Bať helyszín. Az ottani gyár belsejéből forgattuk a jeleneteket. Minden mást meg kellett építenünk. A slanéi teremben a város makettje házakkal készült, az eredeti méretekhez képest hétszeresére kicsinyítve” – enged bepillantást a film rendezője a megalkotás kulisszái mögé.
Matěj Chlupaček korábbi munkái, a Bez doteku című film és a Therapy című sorozat harmadik évada nagyrészt a szexualitással foglalkozott. A Dawn a hermafroditizmus témáját tartalmazza.
„A filmen keresztül szeretném kifejezni a tiszteletet mindenki iránt, aki más, vagy csak más a véleménye, mint mi. Véleményem szerint ez a minőség ijesztően eltűnik a mai világból” – magyarázza a rendező. Az ő szemszögéből a filmnek hozzá kell járulnia ehhez a vitához, és olyan témákat kell megnyitnia, amelyekről nem gyakran esik szó.
A nemek megbeszélése
Helena áll a történet középpontjában. A film elején az Eliška Křenková által alakított hősnő egy újszülött – ikertestvér – holttestének felfedezésével szembesül. Ez egészen radikálisan megzavarja elképzeléseit arról a világról, amelyben még mindig él. A hermafroditizmus témája nemcsak a nemnek mint olyannak való megértésében remeg meg, hanem a körülötte lévők iránti bizalomban is. Mások gyorsan meg akarják nevezni a leletet, még akkor is, ha az ő verziójuk nem igaz.
Nem elégszik meg a gyors megoldással, megpróbálja feltárni az igazságot. Eliška Křenková szerint mit gondolna filmszereplője a jelenlegi világról és a nemekről folyó vitáról? „Valószínűleg csalódott lenne, ha a nemek kiválasztása még mindig az asztalon van. Hogy még mindig megoldás alatt áll, hogy valaki legálisan élhet-e együtt vagy nem. Hogy valaki még mindig hajlamos ítélkezni. Azt hiszem, meglepne, hogy mekkorát tévedett a film végén” – mondja a színésznő.
A múlt a mai szemszögből
A Hajnal című krimi a két világháború közötti időket is kortárs szemszögből mutatja be. Ez az időszak érdekli a színésznőt aki a filmben az építésvezető feleségének szerepében tűnik fel.
„Szerettem a cseh nagymamámat, Zdeničkát, 1918 novemberében született, nem sokkal a Csehszlovák Köztársaság létrejötte után. Ebben a rövid, de láthatóan intenzív időszakban élte gyermek- és ifjúkorát. Gyakran mesélt nekünk róla. Idilli idők képét alkottam, amikor csak a legszebb, leginspirálóbb és legnemesebb dolgok történtek. Fokozatosan rájöttem, hogy ez nem egészen így van, sok embernek nehéz és rossz időszak volt” – elmélkedik Issová, aki ezt az időt nagy kulturális és társadalmi felfordulásként érzékeli hazánkban.
