A stressz alattomosságát és fenyegetését nem kevésbé becsülik alá, mint a dohányzás okozta károkat. 10 doboz cigaretta után nem alakul ki tüdőrák, a stressz lassan és észrevétlenül öl. Csak bizonyos esetekben van azonnali hatása, amikor például pszichés trauma következtében az ember elszürkül vagy dadogni kezd.
Hajlamosak vagyunk az idő múlásával járó kimerültség egyéb következményeit az életkornak vagy a genetikának tulajdonítani. Mindez azért van, mert a stressz, amelyet érzelmi feszültségként képzelünk el, valójában egy összetett neuroendokrin folyamat, amelynek késleltetett következményei vannak:
-
A természet gondoskodott arról, hogy alkalmazkodó mechanizmusaink legyenek a stresszre való reagáláshoz. Az akut stressz még a fertőzésekkel szembeni ellenállásunkat is növeli. De a szisztematikus pszichés stressz gyengíti az immunrendszert. A stressz mediátorok immunszuppresszív hatást fejtenek ki, megzavarják az endokrin egyensúlyt és növelik a fertőző betegségek kockázatát.
-
Nem igazán vesszük észre, mert az immunrendszer szabályozási zavarának hatásai finomak: megnövekednek a gyulladásos citokinek és krónikus gyulladások lépnek fel, a látens vírusok aktiválódnak, a természetes ölősejtek kevésbé hatékonyak, a telomerek lerövidülnek, az öregedés felgyorsul.
-
Ezeknek a változásoknak a megnyilvánulásai is eltérőek, amit a genetika, az életmód, a stresszszint és a személyiségtípus egyaránt befolyásol: nő a vírusfertőzések, a cukorbetegség, különösen a túlsúlyos embereknél, a gyomorfekély, az érelmeszesedés és a mentális zavarok kockázata.
-
Bár minden ugyanúgy kezdődik – az agyban. A hipotalamusznak nevezett régióban a stressz hatására idegimpulzusok keletkeznek, amelyek aktiválják a szimpatikus idegrendszert, a mellékveséket és a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely egyéb kémiai hírvivőit. Ez viszont hatással van a szív- és érrendszerre, az anyagcsere- és az immunrendszerre, növelve számos betegség és a korai halálozás kockázatát.
-
A kulcsszereplő itt a kortizol. A szteroidogenezis során testünk választás előtt áll, hogy pregnenolonból vagy DHEA-ból szintetizálja-e a stresszhormont. Ha a stressz állandó, a pregnenolont „ellopják”, és kortizol termelődik, akkor már nincs semmi, amiből ösztrogén, tesztoszteron és más hormonok termelhetők. Eközben kulcsszerepet játszanak a fiatalság megőrzésében. A nemi hormonok nemcsak a reproduktív rendszert irányítják, hanem szabályozzák az immunválasz kialakulását és működését, meghatározzák az adaptív, humorális és celluláris immunitást.
-
Maguk a glükokortikoid hormonok pedig erős destruktív immunszuppresszív hatást fejtenek ki: gátolják a megfelelő immunválaszhoz kritikus anyagok – immunglobulinok, prosztaglandinok, hisztamin, citokinek – termelődését, csökkentik a makrofágok működését és a limfociták szaporodását. Egyszerűen fogalmazva, sebezhetővé tesznek minket a kórokozókkal szemben.
A fiatalság, az erős immunitás és a stresszel szembeni ellenállás elválaszthatatlanok. A pszichológiai stressz a kronológiai életkorhoz hasonlóan hat a szervezetre, a kronoöregedés pedig krónikus stresszel kombinálva felgyorsítja az immunológiai öregedést. Éppen ezért a stresszkezelés és a hormonháztartás optimalizálása két kulcsfontosságú stratégia a betegségek elkerülésére és a hosszú életre.
Az anyagot az orvostudományok kandidátusa, Ukrajna első kormenedzsere, az AM System age management klubklinika alapítója és főorvosa, a Global Age Management Academy vezetője, az UAHEALTHSUPPORT humanitárius projekt és a GAMA szociális projekt vezetője készítette. Tanácsadó.
Olvassa el még:
A kiadványban felhasznált források:
