A Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja által vezetett amerikai delegáció azonban csalódottan távozott a tárgyalásokról. A britek szerint a második tárgyalási kör rövid időtartama aggasztotta a megfigyelőket, különösen akkor, amikor Witkoff egy ponton megszakította a tárgyalásokat, hogy Genf másik részén találkozzon ukrán tárgyalókkal.
A felek elsősorban a leküzdhetetlen igényekben nem értenek egyet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) arra figyelmeztet, hogy Irán még nem azonosította 400 kilogramm, 60 százalékra dúsított urán hollétét, ami elegendő ahhoz, hogy öt-hat olyan bombát készítsenek, amely hasonló teljesítményű, mint a Nagaszakit megsemmisítő bomba.
A tavaly májusi becslések szerint Iránban nyolc tonna 20 százalékos vagy annál kisebb dúsítású urán is található. Az USA ragaszkodik e készletek végleges eltávolításához, de az iráni tisztviselők ezt határozottan elutasítják.
Az Egyesült Államok a fordoui, natanzi és isfahani létesítmények végleges leszerelését is követeli. Teherán viszont azt javasolja, hogy engedélyezzék az ENSZ felügyelete alatt végzett alacsony szintű dúsítást három-öt évre.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter emellett alapvető problémaként azonosította, hogy Irán nem hajlandó megvitatni rakétaprogramját. Irán ezeket a kétezer kilométeres hatótávolságú fegyvereket pusztán védelmi célúnak tekinti, és nem hajlandó belefoglalni őket semmilyen nukleáris megállapodásba.
Tények versus állítások
Az elmúlt napokban Donald Trump kormánya fokozta erőfeszítéseit egy esetleges katonai beavatkozás megvédésére hazai és nemzetközi közönség előtt. Az elemzés szerint azonban a Fehér Ház több kulcsfontosságú érve ellentmond az amerikai titkosszolgálatok és nemzetközi ellenőrök megállapításainak.
Az Unió helyzetéről szóló beszédében Trump kijelentette, hogy Irán újraindította nukleáris programját, és olyan rakéták kifejlesztésén dolgozik, amelyek „hamarosan eltalálják az Egyesült Államokat”. Witkoff főtárgyaló még azt állította, hogy Irán „valószínűleg egy hét választja el attól, hogy anyagot szerezzen egy ipari minőségű bomba elkészítéséhez”.
A tények azonban mást mutatnak – elsősorban azt, hogy a tavaly júniusi támadások súlyosan károsították az iráni létesítményeket. A fent említett dúsított uránkészletek nagy része mélyen a romok alatt van eltemetve Iszfahánban. Még ha Irán azonnal kiásná is az anyagot, a szakértők szerint sok hónapba, esetleg több mint egy évbe telne, hogy robbanófejlé alakítsák át. Rubio külügyminiszter később maga is elismerte, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az irániak jelenleg nukleáris üzemanyagot dúsítanak.
Sőt, míg Irán megközelítőleg kétezer rövid és közepes hatótávolságú rakéta arzenáljával rendelkezik, amelyek képesek eltalálni Izraelt és Kelet-Európát, az Egyesült Államok szárazföldjét fenyegető veszély nem azonnali. A Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) tavalyi jelentése szerint akár egy évtizedbe is telhet, amíg Irán legfeljebb 60 interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szerez be.
Ezen ellentmondások ellenére Trump parancsnokai nem akarják a régióban a drága és hatalmas erőkoncentrációt a végtelenségig készenlétben tartani. Az ügynökség felmérése azonban azt mutatja, hogy Trump itthon nem rendelkezik egyértelmű támogatással – az amerikaiak 56 százaléka nem bízik benne, hogy helyes döntést hoz katonai erő alkalmazásáról az Egyesült Államok területén kívül.
Az Unió állama szerinti cím rekordhossza
Irán témája visszhangot kapott az amerikai történelem leghosszabb, az Unió állapotáról szóló beszédében is, amely egy óra 47 percig tartott. Ebben Trump hazai eredményeit emlegette, miközben figyelmeztette Teheránt, azt állítva, hogy 20 000 tüntetőt öltek meg az iráni rezsim legutóbbi megtorlásai során. Az iráni külügyminisztérium szóvivője „felháborító hazugságnak” minősítette.
A beszéd alatt a teremben uralkodó hangulat az ország mély polarizálódását tükrözte. Több demokrata például bojkottálta a beszédet, és ehelyett a washingtoni tiltakozó gyűléseken vett részt. Al Greene texasi kongresszusi képviselőt sorozatban második éve kísérték ki az ülésteremből, miután transzparenssel tiltakozott, miközben Ilhan Omar és Rashida Tlaib kongresszusi képviselők többször is kiabáltak az elnökkel.
Ezzel egy időben az elnök összetűzésbe került az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságával, amely néhány nappal korábban megsemmisítette a globális vámok nagy részét. A kilenc bíró közül csak négyen vettek részt a beszédben, köztük John Roberts főbíró és Amy Coney Barrett bíró, akik érzelemmentesen hallgatták Trump bírálatát „kiábrándító” döntésükkel kapcsolatban, valamint új, 15 százalékos globális kulcs bevezetésére vonatkozó tervét.
Izrael a közelgő háború árnyékában
Míg Washington a hírszerzésről vitatkozik, a Közel-Kelet fizikai következményekre készül. Az izraeli közvélemény és intézmények éberek, mert a június 12 napos háborúban 29-en haltak meg Izraelben, és legalább 610 áldozat Iránban.
Mint beszámolt, Tel-Aviv Ramat Aviv kerületében még mindig újjáépítik az iráni rakéták által megrongált épületeket. A lakók azzal a dilemmával szembesülnek, hogy támadás esetén maradjanak-e vagy meneküljenek. Hasonlóképpen készülnek a stratégiai intézmények is. A júniusban iráni rakéta közvetlen találatát elszenvedett beersebai Soroka Medical Center (aznap több mint kétezren tartózkodtak benne) ágyainak negyede és műtőinek több mint harmada még mindig használhatatlan. A kórház főigazgatója, Shlomi Codish arra figyelmeztet, hogy eszkaláció esetén rendkívül rövid időn belül 400-500 beteget kell áthelyezni, beleértve a koraszülötteket és a tüdőlélegeztetésen átesett betegeket is.
Az újság azonban nem számít arra, hogy Izrael először csapjon le. Ahogy Eli Cohen izraeli energiaügyi miniszter kijelentette, „az USA vezet, Izrael pedig másodhegedűs”. Ran Kochav volt légvédelmi parancsnok azonban megerősítette, hogy az Egyesült Államokkal való koordináció a csúcson van, míg az izraeli kormány, és különösen Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára az iráni kapacitások elleni hatalmas amerikai támadás „álom valóra vált”. De sok izraeli számít az amerikai nyomásra, hogy megoldják a konfliktusveszélyt anélkül, hogy Izrael megtorló csapásokat hajtana végre.
Trump elnök azonban egyelőre titokban tartja következő lépéseit, ami az egyik kedvenc tárgyalási taktikája. A világnak – saját szavaival élve – most kevesebb, mint tíz napja van arra, hogy megtudja, a diplomácia győz-e, vagy újabb pusztító konfliktus tör ki a Közel-Keleten.
A hét fotója:
Ami még vár ránk:
- A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, Richard Raši Budapesten folytatja kétnapos munkaútját. Részt vesz a délkelet-európai országok parlamentjei elnökeinek 12. éves konferenciáján.
- Bill Clinton volt amerikai elnök videohíváson fog tanúskodni a Képviselőház bizottsága előtt a szexuális bűnelkövető, Jeffrey Epstein botrányával kapcsolatban.
- Samuel Paty francia tanárnő meggyilkolásában való részvételért elítélt négy személy fellebbezési eljárásának lezárása 2020. október 16-án.
