A karácsony a mandarin illata, a forralt bor íze és a kandallóban ropogó fa hangja. A karácsony a család, az otthon, a hazatérés, a várakozás. A karácsonyi ünnepek a csodák, a kedvesség és a jó családi pillanatok iránti elvárás szimbóluma. Ez nagyrészt azoknak a karácsonyi hagyományoknak, szokásoknak, hiedelmeknek köszönhető, amelyek ősidők óta beágyazódnak az ünnepi készülődésbe, és kiegészítik a meseszerű hangulatot. Íme a leggyakoribb karácsonyi és újévi szokások, amelyeket ma is alkalmaznak.
Egy régi bolgár hagyomány szerint a szenteste előkészületei
december 24-én hajnalban kezdődik. A háziasszonynak új ruhát és nagy cipőt kell viselnie (nagyobb, mint amennyit visel), hogy a tyúkok több tojást tojjanak és gyúrják az ünnepi kenyereket. Manapság ezt a hiedelmet a nyereséges év várakozásával lehet átfogalmazni. Egy szerencsepénzt helyeznek az egyik zsemlébe. Egyes régiókban az érmén kívül somfát (az egészségért), egy gombot (a szerencséért) és egy babot (a jólétért/termékenységért) tesznek a tortába. A hagyomány azt diktálja, hogy a férjhez menni készülő lányok ne gyúrjanak kenyeret, mert úgy tartják, ha a következő évben férjhez mennek, kivonják a termékenységet a házból.
A nap folyamán páratlan számú sovány étel készül, amelyeknek jelen kell lenniük az asztalon. Legyen 7 (hány nap a héten), 9 (hány hónapig tart a nő terhessége) vagy 12 (az év hónapjainak száma miatt). A legnépszerűbb ételek közé tartozik a bab, a sarmi, az oshav, a baklava, a diós-tökös pite, a savanyúság, a méz.
Érdekes részlet, hogy egyes hiedelmek szerint az asztalnak kell
adjunk hozzá egy tál zúzott fokhagymát
Úgy tartják, hogy egészséget ad a családnak. Egy másik szokás szerint hagymát tesznek az asztalra, mert pikkelye a gazdagságot jelképezi. Az ünnepi asztalon jelen kell lennie egy gyümölcsös tálnak gyümölccsel és egy tál egész dióval. Vacsora közben a család minden tagja csukott szemmel vesz egy-egy diót, és bármi legyen is a dió, ilyen lesz az egészsége a következő évben. Ha nagy, szép és egészséges, akkor gazdája stabil egészségnek örvend.
Az egész család összegyűlik a kandalló melletti asztalnál, amelybe a ház ura egy nagy karácsonyfát helyezett. A kandallót nem szabad egész éjjel eloltani, a hamut pedig nem dobják ki, hanem a kertben temetik el. Manapság a nagyvárosokban különösen nehéz karácsonyfával ellátott kandallót találni, de a hagyományt újra lehet teremteni a szobában elhelyezhető szép karácsonyi gyertyákkal.
A ház legidősebbje vagyonnal töri meg a kenyeret, akiben a pára hull, az a következő évben szerencsét és gazdagságot élvezhet. Ha gomb, bab és somfa van a kenyérben, akinek valami esett, az gazdag lesz benne – szerencse, jólét vagy egészség.
Szenteste nincs megterítve az asztal, hogy az istenek és a halottak eljöjjenek vacsorázni.
Úgy tartják, éjfélkor, amikor eljön a karácsony,
csodák történnek, és aki kíván valamit, az a következő 12 hónapban megkapja.
Karácsony kora reggelén templomba megyünk. És akkor az ebédnek pazarnak és boldognak kell lennie. Mivel a böjt már elmúlt, húsnak kell lennie az asztalon. Egyes régiókban disznót vágnak, máshol pedig pulykát, kacsát vagy csirkét töltenek meg. Pita, pite, bab, káposztás pastrami, sertés póréhagymával is kerül az asztalra.
A karácsonyi asztalra kerülő kenyerek különböző formájúak és mintázatúak, a földműveléshez használt különböző mezőgazdasági eszközök formájára emlékeztetnek, vagy vidéki eszközöket, kézműves termékeket, háztartási cikkeket, háziállatokat festenek és jelölnek rájuk. A család számára fontos figurák egy részét dióval, almaszeletekkel körvonalazzuk, másokat a háziasszony ízlése és fantáziája szerint színeznek ki. Korunkban a tortákon búzaszemet ábrázolhatunk a jólét/pénzügyi stabilitás érdekében, babát az új családtagnak, házat az új otthonnak.
Régebben húst és tehenet használtak énekesnek, de most már gyümölcsöt vagy pénzt kaphatnak.
Az újév nem vallási ünnep,
és világi, és inkább a modern és némileg egyéni hagyományokhoz kapcsolódik. Egyeseket a divatirányzatok, másokat az asztrológia, másokat a kínai horoszkóp befolyásol (nem számít, hogy a kínai újév februárban van). Számtalan tanács létezik, hogy milyen színű ruhát vegyen fel egy szerencsés évhez, milyen talizmánt tartson a zsebében, vagy akár a világ hova küldje a régit, de mindannyian szabadon dönthetjük el, hogy ezt elhisszük-e, és mennyire tanács.
Azt is hiszik, hogy a nőknek valami újdonságot kell tartalmazniuk, ami szerencsét hoz nekik.
Általánosan elfogadott, hogy az újévi étkezés pazar, mint gazdagság és jólét kérése a következő 365 napra. Az ünnepség és a jó idők várakozása jeléül az új naptári év beköszöntével pezsgőt pattogtatnak, aki az első és az utolsó kortyot isz a pezsgőből, az lesz a szerencsés. Nem sokkal ezután jósló tortát fonnak, hogy „megjövendöljék”, mi vár ránk az új évben. Van egy babona, miszerint az újévi asztalra ne kerüljön tenger gyümölcsei, főleg homár és rák, nehogy „az év visszafelé, a régi időkbe menjen”.
Bulgária egyes régióiban éjfélkor hatalmas álarcos kukerek jönnek ki az utcákra, dobokat csörgetve, hogy elűzzék a gonosz erőket.
A szomszédos Görögországban az újévet kártyajátékkal ünneplik, amelyre pénzt fogadnak. A hiedelem szerint aki a legtöbb pénzt nyeri szilveszterkor, az egész évben szerencsés lesz. A hagyomány azt is előírja, hogy minél több aprópénzt adjunk a gyerekeknek. Január 1-jén, a templomból hazatérve, érdemes egy gránátalmát ütni az ajtó elé, hogy az egész ház számára termékeny legyen az év.
