A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) manapság gyakori fejlődési kórkép: a világ minden tájáról származó 120 tanulmány szerint előfordulási aránya 5% a 18 év alatti gyermekek körében. Zajos, beszédes, szórakozott – hozzáértő segítségre van szükségük a szülőktől, tanároktól és pszichológusoktól. A diagnózis árnyalatairól és a viselkedés korrekciójának módjairól a Minszki Városi Gyermekpszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikai Központ egészségügyi osztályának főorvos-helyettesével, az Egészségügyi Minisztérium szabadúszó gyermekpszichiáterével, Olga Litvinovával beszélgetünk.
pixabay.com Öröklődés és szülői illúziók
– Olga Sergeevna, a hiperaktivitásnak genetikai gyökerei vannak, vagy külső tényezők hatására alakul ki?
— Számos elmélet próbálja megmagyarázni ennek a betegségnek az előfordulását. A „dopamin-elméletet” dominánsnak ismerik el. Lényege, hogy az ADHD oka a dopamin neurotranszmitter (más néven örömhormon) szabályozási zavara. Egyszerűen fogalmazva, a méhen belüli fejlődés során az ilyen gyermekek agya egy kicsit másképp érik: a gerjesztés és a gátlás folyamataiban egyensúlyhiány jelenik meg. Számos tudományos vizsgálat során a következő nézőpont alakult ki: a központi idegrendszerben zajló gátlási folyamatok sokkal energiaigényesebbek és összetettebbek, mint a gerjesztési folyamatok. Ezért a gyermek hiperaktivitása az idegrendszer gyengeségének jele, amely a gyors fáradtsághoz és kimerültséghez kapcsolódik.
A genetikai összefüggést nem kérdőjelezik meg, de általában a betegség etiológiáját többtényezősnek tartják: nemcsak az öröklődés, hanem a biológiai és szociálpszichológiai tényezők is szerepet játszanak az ADHD kialakulásának kockázatának növelésében. Például a terhesség és szülés alatti szövődmények, a csecsemő traumás agysérülése, az anya pszichológiai problémái a terhesség alatt, a szoptatás időtartama, még a méhen belüli koffeinexpozíció és a születés az év egy bizonyos szakaszában.
Azt is megjegyzem, hogy az ADHD-ban nincsenek kultúrák vagy faji különbségek, de van némi nemi „ferdítés”: a fiúk háromszor gyakrabban érintettek, mint a lányok. Hogy ez mihez kapcsolódik, nem ismert.
– Teljesen meggyógyítható ez a betegség?
– Az ADHD kezelésében a gyógyszerek másodlagos jelentőséggel bírnak, felírásuk csak számos esetben indokolt. Ezért nem a szó általánosan elfogadott értelmében vett kezelésről beszélünk, hanem a kognitív-magatartási zavarok korrekciójáról. És itt a fő szerepet a szülők, a pszichológusok és a tanárok kapják.
Semmi esetre sem szabad hanyagul kezelni a betegséget. A szülők gyakran vannak illúziókban: semmi rossz nem történik, és idővel a gyermek kinövi ezt a viselkedést. Igen, az ADHD egyes klinikai megnyilvánulásai serdülőkorban elhalványulnak, de a figyelemhiány okozta kognitív jellemzők a legtöbb emberben bármely életkorban fennmaradnak. Ezen túlmenően, ahogy idősebbek, az ezzel a diagnózissal rendelkező gyermekek hajlamosak a deviáns viselkedés kialakulására, amelyet az alkoholtól és más pszichoaktív anyagoktól való kóros függőség jellemez; nagy a kockázata a személyiségzavarok és más mentális zavarok kialakulásának. És ez, amint érti, nem a legjobb alap a szocializációhoz, az oktatásban és a szakmában való sikerhez.
— Melyik orvoshoz érdemes fordulni, ha egy gyermeknél ADHD gyanúja merül fel?
— Az első szakember, akihez a szülők általában járnak, a gyermekorvos. Felméri az ADHD súlyosságát egy fiatal betegnél, és ha szükséges, neurológushoz, pszichiáterhez vagy pszichológushoz utal.
Általában az ilyen gyermekeket egy egész szakembercsoport kezeli, ami lehetővé teszi a teljes és szisztematikus megközelítést ennek az állapotnak a kijavítására.
Pszichológiai kényelem a családban
— Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a hiperaktív gyerekek szülei?
— Mivel a modern világban sajnos nem csak a diagnózis felállítása, hanem az interneten keresztüli kezelés is megszokottá vált, sok ADHD-s gyermek édesanyja és apja enged a különféle bloggerek áltudományos felhívásainak, és kezd bizonyítani, hogy orvosok, hogy gyermeküknek egyéni pszichoterápiára, gyógymasszázsra, vitaminkezelésre és így tovább. Azonban már régóta bebizonyosodott, hogy ezek a módszerek nem működnek ilyen gyerekekkel.
Sokszor meg kell küzdeni ezzel a szülői vagy tanári megközelítéssel: azt mondják, nincs diagnózis, a gyereknek csak az engedelmességgel és a megfelelőséggel van gondja, össze kell szednie magát. De ez teljesen haszontalan: a hiperaktív gyerekek képtelenek uralkodni érzelmeiken.
— Mit lehet ilyenkor tenni a betegség tüneteinek enyhítésére?
— Mindenekelőtt a család lelki helyzetéről gondoskodni. Nyugodtnak és kényelmesnek kell lennie. A viselkedési zavarok gyakran a gyermek reakciója a traumatikus körülményekre, mint például az idősebbekkel való konfliktusokra, a szülők válására, a haszontalanság érzésére, a magányra stb. Nagyon fontos a világos és rendezett napi rutin betartása.
Minden felnőtt családtagnak, így a nagyszülőknek, nagynéniknek és nagybácsiknak is ugyanazt a magatartási irányvonalat kell betartania a gyermeknevelés során, különben a pozitív hatás nullára csökken.
Mivel a hiperaktív gyerekek nagyon nehezen tudnak bármilyen feladatra koncentrálni, a házi feladat elvégzése közben minden zavaró tényezőt és irritáló tényezőt el kell távolítani. A tanuló asztalán csak a szükséges tankönyvek és egy tollas jegyzetfüzet legyen. 15-20 percenként engedjen neki egy 5 perces szünetet, hogy oldja a feszültséget és felszabadítsa a felgyülemlett energiát. Ez a tanács egyébként azokra a tanárokra is vonatkozik, akiknek osztályában van ilyen betegségben szenvedő diák. Továbbra sem tud végigülni a 45 percet a leckéből, ezért hasznát kell találni a tevékenységének, például meg kell kérni, hogy ossza ki a füzeteket, törölje le a táblát, írja le az óra feltételeit. probléma rajta, és így tovább.
Mind a szülők, mind a pedagógusok számára fontos, hogy konkrét feladatokat tűzzenek ki a gyermek számára, azokat a lehető legrövidebben, érthetőbben és világosabban megfogalmazva. A hiperaktív gyerekek nem képesek felfogni a hosszadalmas és bőbeszédű feladatokat, amelyek összetett mondatokban is megszólalnak. Ne feledje azt is, hogy nem kell egyszerre több feladatot megadnia: ahelyett, hogy „csináld meg a házi feladatot, csomagold be az iskolai hátizsákot holnapra, majd moss kezet és menj ebédelni”, kérd meg, hogy egymás után kövesd az utasításokat.
Határozzon meg egyértelmű határidőt a feladat elvégzésére, és a tevékenység változását előre – 10-15 perccel előre – értesítse.
Tanítsd meg gyermekednek, hogy kezelje magát. Az „agresszív” játékok segítenek neki kontrollálni érzelmeit. Tabu: „Ha ütni akarsz, üss, de ne élőlényekre (emberekre, növényekre, állatokra).” Bottal lehet földet ütni, köveket dobálni, ahol nincs ember. Az ilyen gyerekeknek (főleg fiúknak) jó lenne beiratkozni az ökölvívó és a judo sportszakaszára. Ez elősegíti az energia kifelé áramlását.
Határozza meg a viselkedés kereteit és kritériumait. Találja ki a szimbolikus vagy pontjutalmazási rendszert, például minden jócselekedetet jelöljön meg csillaggal, és bizonyos számú csillagért adjon a gyereknek játékot vagy édességet. Vezeshet önellenőrzési naplót, és gyermekével együtt ünnepelheti az óvodában, iskolában vagy otthon elért sikereit. És ne feledd: a gyermeket minden alkalommal meg kell dicsérni, amikor sikerült elvégeznie a megkezdett feladatot.
EMLÉKEZTETŐ FELNŐTTEKNEK
Az ADHD-t olyan tünetek jellemzik, mint:
♦ koncentrálási nehézség,
♦ hiperaktivitás és impulzivitás különféle kombinációkban.
A figyelemromlás olyan viselkedésre utal, amelyben a gyermek nehezen kezdi el, koncentrálja és befejezi a feladatot.
A figyelmetlen gyerekeknek nehézséget okoz a feladatok vagy tevékenységek megszervezése, a meghallgatás, amikor beszélnek, a tevékenységek tervezése és elvégzése.
Túl gyakran vannak elterelve, feledékenységben szenvednek, és hajlamosak állandóan elveszíteni a feladat elvégzéséhez szükséges tárgyakat.
Nehézségekbe ütközik az időbeosztással, nem tudják, hogyan kell azt helyesen kiszámítani, és mindig hajlamosak késleltetni a folyamatot.
Túlzott fizikai aktivitást, állandó nyugtalanságot tapasztalnak, aminek következtében a gyermek még olyan helyzetekben sem tud mozdulatlanul maradni, amikor ez elvárható tőlük.
Az ilyen srácok nem tudnak csendben játszani, és nem megfelelő beszéd jellemzi őket.
Az ADHD evolúciós elmélete azt sugallja, hogy a hiperaktivitás ősidők óta létezik, és az ősi embervadászok jellemzője volt, ellentétben a nyugodtabb, ésszerűbb és nyugodtabb gazdákkal.
LÉNYEGRE TÖRŐ
1902-ben a The Lancetben George Still gyermekorvos motoros nyugtalanságban, figyelemzavarban, impulzusok kontrollálási nehézségeiben és azonnali jutalom (megerősítés) iránti igényben írt le. A gyerekek nem figyeltek másokra – ez az „erkölcsi kontroll hiánya”.
A következő évtizedekben a szindróma agykárosodással járt. A rendellenesség inkább biológiai, mint erkölcsi státuszt kapott.
1970-ben Conan Kornetsky (pszichiáter, USA) azt feltételezte, hogy a betegség bizonyos neurotranszmitterek csökkent szintjével jár az agyban.
Csak 1980-ban dolgozták ki a rendellenesség új koncepcióját, amely szerint először „figyelemhiányos rendellenesség hiperaktivitással és anélkül”, majd „figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességként” határozták meg.
APROPÓ
„A mozgás az élet”. A fizikai aktivitás hiánya fokozott ingerlékenységet okozhat. Nem tudod visszatartani a gyermek természetes igényét, hogy zajos játékokat játsszon, hancúrozzon, szaladgáljon, ugráljon. Ugyanakkor meg kell védeni a hiperaktív gyermekeket a túlzott benyomásokkal járó túlterheléstől (TV, számítógép), és kerülni kell azokat a helyeket, ahol nagy tömegek vannak (boltok, piacok).
