A kávézacc használható növényi műtrágyának, szagsemlegesítőnek, de akár testradírnak is. A cementet azonban még senki nem próbálta meg keményíteni. Ezt a feladatot az egyik ausztrál egyetem mérnökei vállalták fel. Az eredmények felülmúlták a legmerészebb várakozásaikat. Hamarosan „kávézaccos házakban” fogunk élni? Mennyi kávét isznak meg a világon évente?
Néha a tudósok olyan kutatásokat végeznek, amelyek első pillantásra egyszerűen bizarrnak tűnnek. Hogyan lehet másként meghatározni egy olyan projektet, amely ellenőrzi, ha a kávézacc alkalmatlan-e… cementgyártásra. Az első mondat negatív kifejezése már nem helyénvaló, ha a kutatás eredményei ismertek. Kiderült, hogy egy ilyen alkalmazás legalább két iparág – az építőipar és a biohulladék-feldolgozás – arculatát képes megváltoztatni.
A kávézaccos cement 30%-kal erősebb.
Az ausztrál Királyi Melbourne Institute of Technology mérnökei júliusban tették közzé munkájuk eredményét. Címe, miután lefordították szlovákra, egyértelműen meghatározza a projekt főbb feltételezéseit – „a használt kávézacc értékes nyersanyaggá alakítása, amely növeli a beton szilárdságát”. Felmerül azonban a kérdés, hogy egy neves egyetem tudósainak egy csoportja miért döntött úgy, hogy egy ilyen szokatlan témára összpontosít. A válasz az alábbi számokban található:
- 75 millió kilogramm – ennyi kávézaccot termelnek évente csak Ausztráliában
- 10 milliárd kilogramm – évente ennyi kávét dolgoznak fel világszerte.
Ahogy Rajeev Roychand, a kutatócsoport vezetője elmagyarázza:
„A szerves hulladék ártalmatlanítása környezeti kihívás, mert nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, beleértve a metánt és a szén-dioxidot, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. […]. Munkánk inspirációja az volt, hogy innovatív módot találjunk a nagy mennyiségű kávéhulladék építési projektekben való felhasználására, ahelyett, hogy szemétlerakóba kerülne – hogy a kávé „kettős részét” adja az életnek.”
– magyarázza Rajeev Roychand, a kutatócsoport vezetője.
Anélkül, hogy a technikai részletekbe mennénk, a kávézacc pirolizált. A pirolízis során szerves hulladékot melegítenek oxigén hiányában. Az eljárás során olyan anyag jön létre, amely a keverékhez adva 30%-kal növeli a cement szilárdságát.
Több kávé, kevesebb homok. Óriási lehetőség az új technológiában
Ez a megoldás nemcsak az építőanyagok minőségét javítja, hanem csökkenti a környezetben lebomló, üvegházhatású gázokat termelő biológiai hulladék mennyiségét is. A szerzők még egy fontos szempontra hívják fel a figyelmet: a feldolgozott kávézacc hozzáadása lehetővé teszi a cementgyártás során felhasznált homok mennyiségének csökkentését.
„A természetes homok folyamatos kitermelése világszerte – általában folyómedrekből és partokról – az építőipar gyorsan növekvő igényeinek kielégítése érdekében, jelentős hatással van a természeti környezetre.”
– mondja Jie Li, a tanulmány társszerzője.
A nagy kilátások ellenére továbbra is fennáll az érdeklődés a tudósok munkájának eredményei iránt az iparág képviselői részéről. Sok innovatív projektet nem valósítottak meg, mások pedig egyszerűen veszteségesnek bizonyultak nagyobb léptékben. Úgy tűnik, az ilyen aggodalmak hamarosan beigazolódnak – Ausztráliában már több önkormányzat is kifejezte készségét a kutatás eredményeinek felhasználására.
Néhányan még mérnöki csapatokat is bevontak más szerves hulladékok pirolízisét használó, folyamatban lévő infrastrukturális projektekbe. Ha a cikkben leírt módszer a laboratórium falain kívül is hatékonynak és jövedelmezőnek bizonyul, a felfedezés valószínűleg hamarosan szélesebb körben is ismertté válik..
Szerkesztőség Szenvedély benned.
Kapcsolódó cikkek:
A király, a miniszterelnök és a miniszter három géppel repült a klímacsúcsra. És nem látnak benne semmi rosszat
A tudósok felfedezték a tökéletes „naprendszert”. Hihetetlen!