Van egy titokzatos bolygócsoport az univerzumban, amelyek… zsugorodnak életük során. A NASA tudósai magyarázatot találhatnak erre a szokatlan jelenségre.
Az űrben felfedezett exobolygók között vannak sziklás szuperföldek is, amelyek átmérője akár 1,6-szor nagyobb, mint bolygónk. Aztán ott vannak az úgynevezett szub-Neptunuszok, amelyek a Föld átmérőjének 2-4-szerese. A csillagászok azonban észrevették, hogy ezekben a kategóriákban lényegében nincsenek olyan bolygók, amelyek átmérője nagyobb, mint a kék bolygó 1,6-2-szerese.
Az exobolygó tudósai mára elegendő adattal rendelkeznek ahhoz, hogy megállapítsák, ez a különbség nem véletlen. Valami történik, ami megnehezíti a bolygók számára, hogy elérjék és/vagy megmaradjanak ekkora méretben.
– Dr. Jessie Christiansen, a Caltech, a NASA Exoplanet Archívum tudományos vezetője
A zsugorodó bolygók kozmikus rejtélye
A „kozmikus rés” létezése évek óta lenyűgözi a tudósokat. A szakértőknek most lehet megfelelő magyarázatuk. A csillagászok úgy vélik, hogy ez a jelenség a Neptunusz alatti összehúzódás eredménye. A gázbolygók életük során elveszítik légkörüket, és összehúzódásuk csak akkor áll le, ha elérik a szuperföld méretét.
De miért zsugorodnak egyáltalán a gázbolygók?
Egy új tanulmányban a csillagászok azt sugallják, hogy itt a döntő szerepet a bolygók magjai játsszák, amelyek sugárzása elég erős ahhoz, hogy „lökdösi légkörüket az űrbe”. Az elemzések állítólag megerősítenek egy hipotézist a „kozmikus résről”, amelyet „nukleáris tömegvesztésnek” neveznek.
A tudósok arra is rámutatnak, hogy a bolygónak hiányzik a tömege, és így a gravitációja is, hogy fenntartsa a szűk légkört. A légköri veszteség tényleges mechanizmusa azonban még mindig nem tisztázott. Az elemzések kimutatták, hogy az összehúzódás körülbelül 1 milliárd évvel az exobolygó születése után következik be.
A zsugorodó bolygók másik lehetséges hipotézise az ún fotoevaporáció, amely még azelőtt következik be, hogy a bolygó életkora elérné a 100 millió évet. Ennek kizárására a csillagászok a Kepler űrteleszkóp adatait elemezték. A 100 millió évnél régebbi csillaghalmazokra összpontosítottak.
Az alapfeltevés az volt, hogy az exobolygók korukban hasonlóak csillagaikhoz. Kiderült, hogy az ottani bolygók többsége megőrizte légkörét. Ez azt sugallja, hogy a bolygók tömegének elvesztéséért felelős folyamat a magjuk erős sugárzása. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ebben a rejtvényben még mindig sok olyan darab van, amelyet meg kell magyarázni.
Szerkesztőség Szenvedély benned.
Kapcsolódó cikkek:
Kína állítólag jobb, mint a NASA. A Marsról akarnak mintákat vinni a Földre
Női űrhajósok elvesztették táskájukat az űrben. Az égen látható
