Az emberiség állapotának legújabb elemzése, amelyet a Stockholmi Egyetem tudóscsoportja készített, 14 „evolúciós csapdát” mutat be, amelyekbe a globális lakosság potenciálisan beleeshet a közeljövőben. Végső soron ez az általunk ismert civilizáció összeomlásához, sőt az emberi faj kihalásához vezet.
Az emberi fejlődésnek veszélyes következményei vannak
A svéd Stockholmi Egyetem tudóscsoportjának legújabb kutatása 14 különböző „evolúciós csapdát” mutat be. Az evolúciótól elvakított és rossz célokat követő emberiség potenciálisan beleeshet ezekbe, ami végső soron a bukásunkhoz vezethet.
A tanulmányon dolgozó tudósok szerint ez az a probléma része az, hogy túl jól állunk, dominanciánk és sikerünk veszélyes következményekkel jár. Az emberiség jelenleg olyasmivel néz szembe, amit poliválságnak neveznek. Számos összetett fenyegetés azzal fenyeget, hogy előbb-utóbb véget ér az antropocén korszak. Ide tartozik a klímaváltozás, a világjárványok és a mesterséges intelligencia fejlődése. A kutatás eredményeit a „Philosophical Transactions of the Royal Society” című folyóiratban tették közzé.
„Az ember, mint faj, hihetetlenül kreatív. Sokféle körülményhez tudunk újítani, alkalmazkodni, és meglepően nagy léptékben tudunk együttműködni. Ezek a lehetőségek azonban nem kívánt következményekkel jártak.”
– mondja Peter Søgaard Jørgensen antropológus, a Stockholmi Egyetemről.
14 evolúciós csapda
A tudósok 14 különböző csapdát számoltak össze. Közülük 5-öt az emberiség globális zsákutcaként azonosítottak. Ide tartoznak:
- túlságosan specializált mezőgazdaság
- maga a növekedés növekedése, ami káros a jólétre
- túlfogyasztás, azaz többet fogyasztunk, mint amennyit a Föld hosszú távon biztosítani tud számunkra
- nemzetközi konfliktusok
- világjárvány.
További ötöt technológiai csapdaként azonosítottak. Itt a mesterséges intelligencia gyors és jogilag szabályozatlan fejlesztése lehet prioritás. Amellett, hogy:
- az infrastruktúrától, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat is
- kémiai szennyezés
- létezésünket veszélyeztető technológiák, mint például az atomfegyverek
- dezinformáció, azaz a közinformáció sötét korszaka.
Négy evolúciós csapda maradt ránk. Ezeket szerkezeti csapdáknak nevezik. Olyan szempontokat érintenek, mint:
- túlzott fogyasztás
- rövid távú gondolkodás
- pusztító hatása a bioszférára és a helyi társadalmi tőke elvesztése.
Az utolsó példa az a digitális világ egyre inkább megzavarja a társadalmi interakciókat, és potenciálisan hozzájárul a további megosztottsághoz.
Az emberiség egy lépésre van attól a ponttól, ahonnan nincs visszatérés
„Az evolúciós csapdák jól ismert fogalom az állatvilágban. Ahogyan sok rovar vonzódik a fényhez, amely evolúciós reflex a modern világban halálához vezethet, az emberiség is fennáll annak a veszélye, hogy az új jelenségekre káros módon reagál.
– mondja Søgaard Jørgensen.
A tudósok szerint az említett csapdák közül jelenleg 12 előrehaladott problémának számít. Csak a technológiai autonómia és a helyi tőke elvesztése nem fejlődött még aggasztó problémává. Ráadásul az emberiség zsákutcái inkább egymást erősítik.
Ez egy rendkívül sivár kép a világról, de a kutatók nem veszítik el a reményt. Az emberiségnek aktív átalakuláson kell keresztülmennie, és tudatosan meg kell próbálnia visszafordítani a negatív változásokat. Bár az ember mint faj rövidlátó és romboló, olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, mint a kreativitás, az innováció és az együttműködés, és ez elegendő a pozitív változás elindításához.
Szerkesztőség Szenvedély benned.
Kapcsolódó cikkek:
Egy titokzatos gigantikus energiasugár érkezett a Földre
Elképesztő felfedezés. Hajó és kincs a kőkorszakból Capri partjainál
