A dinoszauruszok kihalásáról évek óta vita folyik a tudományos világban, két fő tábor vitatkozik. Az egyik csoport azt állítja, hogy a hüllők történelem előtti tömeges kihalását egy aszteroida becsapódása okozta, míg a másik csoport úgy véli, hogy a vulkáni tevékenység megpecsételte sorsukat. A nagy dilemmát mostanra megoldotta a mesterséges intelligencia.
Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok és sok más állat- és növényfaj kihaltak. Az elmúlt néhány évben azonban a tudósok azon vitatkoztak, hogy ez egy aszteroida becsapódásának vagy a Földön tapasztalható megnövekedett vulkáni tevékenységnek köszönhető-e.
Ez a Föld történetében egyedülálló esemény vezetett bolygónkon az emlősök, köztük a főemlősök uralmához, akiknek evolúciója saját magunk megjelenését eredményezte.
A Dartmouth College tudósai mesterséges intelligenciával magyarázták ezt a rejtélyt, amely szinte szó szerint kivette a tudósokat és a hozzáállásukat a vitából.
A mesterséges intelligencia feltárja, mi vezetett a dinoszauruszok kihalásához
A tudósok egy speciális modellezési módszert fejlesztettek ki, amely hatalmas mennyiségű éghajlati és geológiai adat feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül. A kutatók arra utasították a mesterséges intelligenciát 130 olyan folyamat rekonstrukciója, amelyek a dinoszauruszok kihalásához vezettek a kréta és paleogén időszakban, majd meghatározzák az ezekért felelős eseményeket és körülményeket.
Ahogy mondta dr. Alex Cox, a Dartmouth Földtudományi Tanszékéről: –A motiváció egy része az volt, hogy ezt a kérdést előzetes hipotézis vagy elfogultság nélkül értékeljük. A legtöbb modell halad előre. A szénciklus-modellt úgy alakítottuk át, hogy fordítva működjön, hogy egy hatást használjunk az ok-okozati összefüggések megállapítására statisztikák alapján, és csak a minimális előzetes információt biztosítsuk annak egy adott kimenetelre gyakorolt hatásáról.
Hozzátette: – Végül nem számít, mit gondolunk vagy mit gondoltunk korábban – a modell megmutatja, hogyan jutottunk el ahhoz, amit a geológiai feljegyzésben látunk.
Az AI összesen több mint 300 000 forgatókönyvet elemzett a szén-dioxid, a kén-dioxid és a biológiai termelékenység alakulására vonatkozóan a nagy kihalás előtti és utáni 1 millió év során. Az egyes algoritmusok egymástól függetlenül dolgoztak az adatok felülvizsgálatán, összehasonlításán és újraszámításán. Végül a mesterséges intelligencia szintetizálta az ebből eredő következtetéseket.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az említett kihalás során a globális táplálékhálózatok összeomlottak, ami ezt követően az egyes ökoszisztémák pusztulásához vezetett. Az ok a légköri instabilitás volt, amelyet a nagy mennyiségű kén, ásványi anyagok és hővisszatartó szén-dioxid okozott a légkörben.. Ahogy az AI megállapította, a körülmények gyorsan változtak, a fagytól a melegig.
Ezenkívül az AI-modell azt sugallta, hogy a Deccan-fennsíkot (a mai India területe) körülbelül 66 millió évvel ezelőtt kialakuló nagy lávafolyamok vezethettek a fent említett tömeges kihaláshoz. A vulkáni tevékenység több mint 2000 méter vastag és körülbelül 500 000 km2 területű lávakupak kialakulásához vezetett. Korábbi tanulmányok szerint eredeti hatótávolságuk akár háromszoros is lehet.
Ez a kataklizma körülbelül 300 000 évvel az aszteroida becsapódása előtt kezdődött. Csaknem egymillió év alatt a vulkáni tevékenység akár 10,4 billió tonna szén-dioxidot és akár 9,3 billió tonna ként „pumpált” a Föld légkörébe.
– Modellünk az adatokat függetlenül és emberi előítéletektől mentesen elemezte, hogy meghatározza a geológiai feljegyzésekben látható éghajlati perturbációk és szénciklus előidézéséhez szükséges szén-dioxid és kén-dioxid mennyiségét. Ezekről a mennyiségekről bebizonyosodott, hogy összhangban vannak a Deccan Traps kibocsátására vonatkozó várakozásokkal” – mondta Dr. Brenhin Keller, a Dartmouth Földtudományi Tanszékének munkatársa.
Az elemzések is azt mutatták az aszteroida becsapódása egyik gáz kibocsátásának sem vezetett meredek növekedéséhez, ami azt jelzi, hogy a kozmikus test hozzájárulása a kihaláshoz nem függ a kibocsátásuktól. A kutatók hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása néhány órára csökkentette a hatalmas, hónapok és évek adatait tartalmazó elemzések elvégzéséhez szükséges időt.
Az eredményeket a tekintélyes Science tudományos folyóiratban tették közzé.
Szerkesztőség Szenvedély benned.
Kapcsolódó cikkek:
Egyiptomban hatalmas kincset fedeztek fel. 2200 évig érintetlen volt
Egy 35 000 évvel ezelőtti műtárgy hiányzó töredékét találták a barlangban. A tudósok értetlenül állnak ezen
