A családi válságok minden pár és a család egészének természetes velejárói. Válsághelyzetek többféle ok miatt alakulhatnak ki, például: anyagiak (a családban bekövetkezett gazdasági változások), a mindennapi élet szerkezetének megváltozása, a családtagok közötti állandó konfliktusok stb.
Nagyon fontos a családi válság súlyosbodásának megelőzése, meg kell tanulni meghallgatni és meghallani egymást, hogy minden családtag helyesen tudja kifejezni gondolatait, igényeit, nyíltan és őszintén beszélni. Válsághelyzetben pedig próbáljon meg nem érzelmek alapján cselekedni, hanem mindenekelőtt saját érzelmei és szükségletei megértése érdekében.
A családi válságok legalapvetőbb problémája a kommunikáció hiánya, vagyis amikor a családtagok abbahagyják a kommunikációt egymással, eltávolodnak egymástól és nem mondják ki nyíltan, hogy mit szeretnek és mit nem, abban a reményben, hogy valahogy megoldódnak és maguktól megoldódnak.mondja klinikai pszichológus, testterapeuta.
Az emberek gyakran nehezen fejezik ki érzelmeiket, érzéseiket és gondolataikat. A családtagok azt sem tudják, hogyan kell meghallgatni az ellenfelet, meghallani és megérteni, hogy az illető mit akar közölni és mit akar. És így a félreértések és a konfliktusok csak súlyosbodnak.
Ebben az esetben a kommunikációs készségek segítik például az „erőszakmentes kommunikációt”, valamint az asszertivitás készségét, vagyis az önbizalmat.
Nagyon fontos megtanulni, hogyan kell helyesen beszélni és meghallgatni egymást. Íme néhány tipp, amelyek segítségével megértheti, hogyan lehet hatékonyan tárgyalni és meghallani egymást.
- Nyitott, bizalmi környezetet kell kialakítani.
- Fontos, hogy minden családtag biztonságban érezze magát a kommunikációban, fontos legyen véleménye, érzése.
- Olyan teret kell teremteni a beszélgetések számára, ahol minden családtag biztonságban érezné magát, például hetente találkoznának pár órára, hogy mindenki megszólalhasson az ítélettől való félelem nélkül. Hogy ezekben az órákban mindent kifejezhess, ami a lelkedben felgyülemlett.
- Mutasson empátiát a beszélgetés során, próbálja meg magát a másik helyébe helyezni, és próbálja megérteni az ő nézőpontját, megérteni a helyzetet. Próbálj meg úgy kommunikálni a családoddal, mintha egy idegen lennél, akinek segíteni szeretnél, mintha nem a családodban lenne a probléma, hanem az egyik barátodban. Ez segít toleránsabbnak és megértőbbnek lenni.
- Jó készség az aktív hallgatás. Figyelj, megértsd a helyzetet. Ne csak hallgasson, hanem aktívan vegyen részt a beszélgetésben. Erősítse meg, hogy megérti a másik beszélgetőpartner érzéseit és álláspontját, tegyen fel tisztázó kérdéseket, és adjon meg minél több visszajelzést.
- A beszélgetés során semmiképpen ne hibáztass, kerüld a szemrehányásokat és vádaskodásokat. A kritika és a vádaskodás csak fokozza a negatív érzelmeket és szítja a konfliktust.
- Összpontosítson a másik személy és a saját érzéseire, az érzéseinek kifejezésére és arra, hogy a másik hogyan fejezi ki érzéseit. Ne engedje meg a kölcsönös szemrehányásokat és követeléseket.
- Próbáljon olyan közös megoldásokat és kompromisszumokat találni, amelyek mindkét fél vagy az összes családtag megelégedésére szolgálnak.
- Ha egy egész családként kommunikálsz, az egy csapatmunka segít a probléma hatékonyabb megoldásában.
Bárkinek lehetnek családi válságai, a lényeg, hogy megtanuljuk, hogyan kezeljük azokat hatékonyan. Ez nehéz munka önmagán, de ha kívánja, mindenki megbirkózik vele.
A krízisek sok negatív érzelmet okozhatnak, de ha megtanulunk beszélni és meghallani egymást, a család együtt tud legyőzni bármilyen nehézséget.
Ha pedig nem tud egyedül megbirkózni, akkor ne habozzon kapcsolatba lépni szakemberekkel, például pszichoterapeutával vagy pszichológussal, akik a krízishelyzet alaposabb elemzésével segíthetnek a probléma megoldásában.
