A szamóca első megtermékenyítése tavasszal: Mikor és hogyan kell csinálni

Eperfák trágyázása

Hogyan kell trágyázni a szamócát? A lehető legjobb termés biztosítása érdekében nem szabad elhanyagolni az eperfák gondozását, és ehhez hozzátartozik a rendszeres trágyázás is. Ha nem ismeri a műtrágyákat, és nem tudja, hogy mire is szolgálnak valójában, elmondjuk, mikor kezdje el, és mire kell figyelnie.

Szavazzon a Receptek szavazáson és nyerjen!

Visszatért a hagyományos olvasói szavazás. Szavazzon kedvenc cégére, és mi részt veszünk az értékes nyeremények sorsolásán.

Miért és mikor trágyázzuk a szamócát?

Készen vannak az ágyások és a szamócapalánták? Ugye, milyen öröm nézni? Még nem, de hamarosan eljön az idő, amikor megtermékenyítheted őket is. Hogyan és mivel kell ezt megtenni?

Mindenféle műtrágya létezik, de általában főleg ipari, aztán természetes műtrágyák, amikhez többnyire ingyen hozzájuthatsz. A természetes műtrágyák hátránya, hogy nem teljesen világos, hogyan kell adagolni a műtrágyát, hiszen nem ismerjük a pontos összetételét.

Míg az ipari műtrágyáknál a gyártó az NPK-t, vagyis a nitrogént, a foszfort és a káliumot olyan arányban keveri össze, amely ideális az adott növény vagy virág számára, de az évszaknak is, amikor trágyázni szeretnénk.

A nitrogén, a foszfor és a kálium különböző arányban aztán elősegíti a zöld növekedést, a virágkötést és a gyümölcstermést. Az őszi műtrágyák ideálisak a gyökérzet beindításához és a növény szöveteinek érleléséhez, amelyek így jobban megbirkóznak a téli zord körülményekkel.

Az NPK mellett a műtrágyákat mikrotápanyagokkal is dúsítják, amelyek valamivel kevésbé fontosak, de szintén hasznosak. Így a műtrágyákat gyakran dúsítják vassal, jóddal, magnéziummal vagy kalciummal.

Míg a nitrogénben gazdagabb műtrágyákat a növekedéshez használják, addig a foszforban és káliumban gazdagabb műtrágyákat a virágzás és a terméskötődés elősegítésére. Mindenesetre fontos, hogy tartsuk be a trágyázási időközöket, mert otthoni körülmények között is túltrágyázhatjuk a zöldségeket és gyümölcsöket, és ennek következtében tele lehetnek nitrátokkal.

Minden átültetés után legalább 14 napot érdemes várni a trágyázással is, amikor a gyökérzet még túl érzékeny. Mivel ezek a műtrágyák agresszívan irritálóak, viseljen kesztyűt a munka során. Ne növelje a mennyiséget, és a műtrágyát az öntözőkannában a növény alatti nedves talajra juttassa ki, ne a levélre.

Az első trágyázást már nagyon kora tavasszal elkezdhetjük, vagy amikor a növények a palánta szívéből vagy közepéből hajtani kezdenek. A zöld növekedést elősegítő műtrágyák ilyenkor alkalmasak.

Ezt követően a virágzásig történő kikelés előtt vagy alatt trágyázzuk, majd a termés érésekor többször is. Az ilyen műtrágyák speciálisak és „virág és gyümölcs” feliratúak, mert biztosítják a jó kelést és érést. Az üzletekben természetesen találhatunk kifejezetten eperfák számára kifejlesztett termékeket is.

Az ipari és a házi készítésű szerves trágyák egyaránt alkalmasak az eperhez

Ami a természetes szerves trágyákat illeti, ezek is nagyon erősek lehetnek, és óvatosan kell bánni velük. Ez minden bizonnyal igaz az állati eredetű trágyákra, azaz a ló-, tehén-, csirke-, nyúl- vagy juhürülékre. Minden ilyen trágyát érett vagy erjesztett állapotban kell használni.

A tehén- és lótrágyát elsősorban ágyás előkészítésre használják, már ősszel. Ennek oka, hogy tavaszra a trágya eléggé megérik és lebomlik ahhoz, hogy ne égesse meg a növények gyökereit, és javítsa az ágyás minőségét. Lehetséges ezeket a trágyákat granulátumokká feldolgozva is használni, de hozzá kell tenni, hogy ez meglehetősen drága.

Ezért mindenképpen érdemes arra gondolni, hogy a talajt idő előtt szerves trágyával dúsítsuk. Emellett gyakran ingyen is lehet trágyához jutni.

Nyúl-, juh- vagy csirketrágya is használható, különösen a komposzt dúsítására vagy starterként. Ez úgy történik, hogy a tyúk- vagy kakit egy nagyobb edény aljára tesszük, legfeljebb félig vízzel felöntjük, és néhány napig vagy hétig hagyjuk erjedni.

Az erjedés magasabb nappali hőmérsékleten gyorsabb, ezért érdemes az edényt valahol a napfénynek kitett helyen tartani. Ugyanakkor jó ötlet, ha lakóépületektől távol eső helyet választunk, és az edényt részben fedővel fedjük le. Az erjedés bűze embertelen, még az erjedési folyamat befejezése után is.

Az erjedés után, amikor a keverék már nem dolgozik vagy bugyog, a keletkező trágyát erősen fel kell hígítani vízzel. Ideális esetben 1:10 arányban. Ez egy nagyon nitrogéntartalmú természetes műtrágya, amely a legtöbb zöld növényre alkalmazható. Mindig a növény alá és nedves talajra.

Növényekből is készíthetünk startereket. Ugyanígy készíthetsz erjesztőt csalánból is, de igaz, hogy minden növényt erjeszthetsz, tehát például a gyomokat is. A zöld növényzet az erjesztés során teljesen feloldódik, és csak sötét víz marad, néhány fás szárdarabbal. Az erjesztés befejezése után az élesztőt is fel kell hígítani 1:10 arányban. Ha azonban minden öntözéskor használni szeretné, akkor az indítóélesztőt 1:50 arányban hígítsa fel vízzel.