A globális légköri átlaghőmérséklet már kilenc hónapja meghaladta a globális felmelegedés kritikus határát, 1,5 Celsius-fokot, ebből hármat 2023-ban, márciusban, augusztusban és szeptemberben. Nyilvánvaló, hogy az idei október is ezek közé tartozik. Milan Lapin klimatológus elmondta a TASR-nek.
„2023-ban a globális felmelegedés megközelíti a 1,5 Celsius-fokot az 1851 és 1900 közötti referencia-időszakhoz képest, 2024-ben pedig valószínűleg még melegebb lesz.” – mondta Lapin.
Mint hozzátette, 2100-ra tíz évenkénti 0,2-0,4 Celsius-fokos globális klímafelmelegedés várható az üvegházhatású gázok koncentrációjának alakulásától függően a Föld légkörében, még akkor is, ha intézkednek a kibocsátásuk csökkentéséről. Közép-Európában az éghajlat felmelegedése megközelítőleg megkétszereződik.
A léghőmérséklet globális átlagát az 1851-1900 évek hosszú távú átlagával vetik össze, mert ez az időszak az ún. iparosodás előtti időszak. Ehhez képest 2023 márciusa 1,56 Celsius-fokkal, 2023 augusztusa 1,53 Celsius-fokkal, szeptembere pedig még 1,75 Celsius-fokkal is melegebb volt.
Az átlagos 1,5 Celsius-fok feletti hőmérsékleti eltérést 2016 februárjában (1,64 °C-kal), 2016 márciusában (1,62 °C), 2020 márciusában (1,53 °C), 2020 februárjában (1,53 °C), 2019 márciusában (1,51 °C-kal) is meghaladták. C) és 2016. január (1,51 °C).
A globális hőmérséklet a Földön július első fele óta megszakítás nélkül rekordértékeket kezdett elérni. 2023 szeptembere ekkor nemcsak az iparosodás előtti időszakhoz képest a havi középhőmérséklet legnagyobb eltérésével járó hónap lett, hanem a mérések eddigi történetének legmelegebb szeptembere is.
„A Kopernikusz Központ értékelése szerint 2023 szeptembere a szisztematikus mérések kezdete, azaz 1850 óta rekordmeleg volt az egész Földön, az északi féltekén és Európában is. tette hozzá Lapin, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Matematikai, Fizikai és Informatikai Karának emeritus professzora.
2023 szeptembere Szlovákiában is rekordot döntött. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) üzemi adatai szerint a mérések kezdete, azaz 1871 óta a legmelegebb szeptember volt. A 19,7 Celsius-fok átlaghőmérséklete 1901-től 2000-ig meghaladta a sokéves átlagot. 4,3 Celsius-fok Hurbanovban.
A fejlemény megerősíti, hogy az 1851-1900-as átlag feletti 1,5 Celsius-fokos felmelegedés horizontja a következő néhány év közvetlen jövőjébe kerül.
„Amikor 2015 decemberében a párizsi klímacsúcson a politikusok szinte egyhangúlag elfogadták azt a kötelezettségvállalást, hogy a globális felmelegedést 2100-ig legfeljebb 2,0 Celsius-fokra korlátozzák, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot a referencia-időszakhoz képest. 1851 és 1900 között sok klimatológus tette közzé azt a véleményét, hogy ez irreális ígéret. Én is így vélekedtem” – magyarázta a klimatológus.
Szavai szerint a tudósok a fejlődő országok hozzáállásán alapultak, miszerint 2060-ig nem tudják csökkenteni a fosszilis szén-dioxid-kibocsátást. Az Európai Unió részesedése Nagy-Britannia nélkül a globális kibocsátástermelésben mindössze nyolc százalék. A klimatológusok óvatos becslései szerint 2100-ra a világ körülbelül három Celsius-fokkal felmelegszik, még akkor is, ha intézkedéseket tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ha egyiket sem fogadják el, a globális felmelegedés 2100-ra meghaladja az öt Celsius-fokot.
„Ezt az álláspontunkat most is fenntartjuk, mert jól látjuk, milyen gyorsan növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja a Föld légkörében.” – tette hozzá a klimatológus.
A gyorsuló felmelegedés tendenciáját az is igazolja, hogy 2015 óta mind a nyolc év globálisan eddig a legmelegebb volt a mérések történetében, 2016 áll az élen, ezt követi 2020 és 2019. Kétségtelen, hogy 2023 és 2024 is elfoglalja ennek a rangsornak az első helyezettjei.
