Mindenki megtapasztalja valamikor a szomorúságot. Legyen szó kisebb bánatról vagy hatalmas életveszteségről, az agyra is hatással van. Tehát mi történik vele pontosan a gyász alatt?
Lisa M. Shulman, a Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának neurológusa szerint agyunk a traumás veszteséget a túlélés veszélyének tartja. Elmondása szerint megszoktuk, hogy a fizikai traumát fenyegetésnek tekintsük, de a súlyos érzelmi traumák is hasonló hatásokkal járnak. Mert azt mondta:
„Agyunk evolúciós szempontból úgy fejlődött, hogy megvédje túlélésünket, így bármi, amit fenyegetésnek érzékelnek, hatalmas agyi reakciót vált ki, ami a test számos területére hatással van.”
Az agy azonos módon reagál a különféle észlelt fenyegetésekre
Az agyban található érzelmi központ, az amygdala felelős a fenyegetések észleléséért. Amikor beindul, olyan eseménysorozatot indít el, amely az egész testet fokozott éberségbe helyezi. Ez azt jelenti, hogy felgyorsul a szív és a légzés, fokozódik a vérkeringés az izmokban, ami készen áll a harcra vagy a menekülésre.
De nem ez az egyetlen dolog a gyászról. Az emlékeztetőkkel teli napok, hetek vagy hónapok ismét kiváltják ezt a reakciót. Emiatt az amygdala egyre érzékenyebbé és fokozottan éberbbé válik.
A primitív agy megerősödik a fejlett agy rovására, amely az ítélkezés és az érvelés székhelye. Az agy úgy dolgozik, mintha túlórázna, hogy válaszoljon az érzelmi trauma fenyegetésére, és olyan pszichológiai védekező mechanizmusokat indítson el, mint a tagadás és a disszociáció.
Mary-Frances O’Connor, az Arizonai Egyetem pszichológia docense szerint erős evolúciós összetevője is van annak, hogyan és miért viseljük el a gyászt. Megjegyzi, hogy egy szeretett személy halála nagyon ritka esemény, és azt sugallja, hogy az agy gyakran úgy reagál, mintha a szeretett személy egyszerűen hiányozna, nem pedig végleg.
Azt mondta a Live Science-nek, hogy a gyász, mint reakció, a szakításra adott válaszként alakulhatott ki. Az agy segít fenntartani a kapcsolatot szeretteinkkel, erős neurokémiai anyagokkal, amelyek miatt vágyakozunk utánuk, és megjutalmaz minket, ha újra találkozunk velük.
Komplex válasz a veszteségre
A gyász összetett válasz a veszteségre. Érzelmi, kognitív, viselkedési és fiziológiai változásokat foglal magában, ami azt jelenti, hogy az agy számos része részt vesz a gyászreakció létrehozásában. Uma Suryadevara, a Floridai Egyetem pszichiátriai docense szerint a gyász idegtudományának kutatása még gyerekcipőben jár.
Az agy különböző területei a gyász stádiumától, tüneteitől és súlyosságától függően változásokat mutatnak. Például, amikor egy személy emlékszik egy elhunyt szeretett személyére, és megpróbálja feldolgozni a veszteséggel kapcsolatos érzelmeket, aktiválódik a hátsó cinguláris kéreg és a mediális prefrontális kéreg. Bonyolult gyász esetén, amikor az ember az elhunyt után vágyik, aktiválódhat az érzelmi és motivációs feldolgozást közvetítő nucleus accumbens.
