A tudósok két biológiai apával rendelkező egereket hoztak létre úgy, hogy hím sejtekből petéket generáltak, ami radikálisan új szaporodási lehetőségeket nyitott meg.
Ez az előrelépés végső soron megnyithatja az utat a meddőség súlyos formáinak kezeléséhez, valamint növelheti annak esélyét, hogy az azonos nemű párok a jövőben közös biológiai gyermeket vállaljanak – számol be.
„Ez az első eset, amikor robusztus emlős petesejteket termelnek hím sejtekből” – mondta Katsuhiko Hayashi, aki a japán Kyushu Egyetemen vezette a munkát. Nemzetközileg ismert úttörő a laboratóriumban termesztett petesejtek és spermiumok területén.
A hím sejtekből életképes tojást hoztak létre
Hayashi, aki bemutatta a fejlesztést a londoni Francis Crick Intézetben az emberi genom szerkesztésével foglalkozó harmadik nemzetközi csúcstalálkozón, azt jósolja, hogy egy évtizeden belül technikailag lehetséges lesz életképes emberi petesejt létrehozása hím bőrsejtből.
Mások szerint ez az időbecslés túlságosan optimista, tekintve, hogy a tudósoknak még nem sikerült életképes emberi petesejtet létrehozniuk, amelyeket a laboratóriumban női sejtekből növesztettek.
Korábban a tudósok bonyolult lépések során hoztak létre egereket, amelyeknek technikailag két biológiai apja volt, beleértve a géntechnológiát is. Ez az első alkalom, hogy életképes petéket tenyésztettek ki hím sejtekből, ami jelentős előrelépés.
Hayashi csapata most megpróbálja megismételni ezt a sikert az emberi sejtekkel, bár jelentős akadályok lennének a laboratóriumban termesztett tojások klinikai célokra történő felhasználása, beleértve a biztonságuk megállapítását is.
A legnagyobb trükk az X kromoszóma megkettőződése
A tanulmány, amelyet a Nature folyóiratban tettek közzé, összetett lépések sorozatán alapult, hogy a hím XY kromoszóma kombinációját hordozó bőrsejtet petesejtté alakítsák a női XX változattal.
A férfi bőrsejteket őssejtszerű állapotba programozták át, hogy úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS) hozzanak létre. Ezeknek a sejteknek az Y-kromoszómáját ezután eltávolították, és egy másik sejttől „kölcsönzött” X-kromoszómával helyettesítették, így két azonos X-kromoszómával rendelkező iPS-sejteket hoztak létre.
Végül a sejteket petefészek-organoidban tenyésztjük, egy olyan tenyésztési rendszerben, amelyet úgy terveztek, hogy megismételje az egér petefészek belsejében uralkodó körülményeket. Amikor a petéket normál spermával megtermékenyítették, a kutatók körülbelül 600 embriót kaptak, amelyeket helyettesítő egerekbe ültettek be. Ennek eredményeként hét egérbébi született.
A baba egerek egészségesnek tűntek, normális élettartamúak voltak, és felnőttként utódokat hoztak létre. „Jól néznek ki,” – mondta Hayashi. – Úgy tűnik, normálisan nőnek, szülőkké válnak. Kollégáival most megpróbálják megismételni a laboratóriumban növesztett peték létrehozását emberi sejtek segítségével.
A technika a meddőség súlyos formáinak kezelésére is használható, beleértve a Turner-szindrómás nőket is, akiknél az X-kromoszóma egy példánya hiányzik vagy részben hiányzik, és Hayashi szerint ez az alkalmazás volt a kutatás elsődleges motivációja.
Mások azt javasolták, hogy kihívást jelenthet a technika emberi sejtekbe való átvitele. Az emberi sejteknek sokkal hosszabb tenyésztési periódusra van szükségük az érett tojás előállításához, ami növelheti annak a kockázatát, hogy a sejtek nem kívánt genetikai változásokat szerezzenek.
