Az úgynevezett töltőanyagok, amelyek megtartják a vizet, ami növeli a termék súlyát
A „Stara planina” standard kolbászokat leszámítva, amelyek 82%-a hús, a többi baader vagy prat – gyenge minőségű gépi kicsontozott húsból – készül.
Hozzáadják az őrölt szarvakat, patákat, csontokat, körmöket, bőrt, faggyút, zsírt, szalonnát, keményítőt – kukoricát, burgonyát vagy búzát, amelyek jó kereskedelmi megjelenést biztosítanak.
Mindezt pedig gazdagon körítjük vízzel. Az úgynevezett töltőanyagok, amelyek megtartják a vizet a termék tömegének növelése érdekében. A sót néha nagyobb mennyiségben adják hozzá, ami meghosszabbítja az eltarthatóságot.
A szabvány szerint szója, szójakoncentrátum vagy -izolátum is adható hozzá, de legfeljebb 3%. Gyakran előfordul azonban, hogy vannak olyan termékek, amelyek szinte teljes egészében szójából készülnek, és gyakorlatilag nem tartalmaznak húst.
A különböző típusú kolbászok víztartalma változó. A marha- és sertéshúsban ez valamivel alacsonyabb – 54-66%, a csirkehúsban pedig elérheti a 73% -ot. A szárazanyagban, amelyből a kolbászt készítik, a zsír eléri a 46%-ot.
A gépet, amely mindezt darálja, vágónak nevezzük. Ez egy nagy edény egy lyukkal. Középen egy tengely található, kétélű pengével, hasonló az uszonyhoz. A keveréket a vágógépbe öntjük, és 6-7 percig dolgozzuk.
A kés nagy sebességgel forog, aminek eredményeként magas hőmérsékletet is elérünk, ami megtakarítja a hőkezelést. A végeredmény egy pépszerű massza, amit műanyag zacskókba töltünk.
Kolbász vásárlásakor olyanokat válasszunk, amelyek jól kiporszívózva és csomagolva vannak. Meg kell nézni a gyártót és a címkén feltüntetett lejárati időt.
A vákuumzárban árusított ömlesztett kolbász legfeljebb 6 napig tárolható a hűtőszekrényben, míg a csomagolt kolbászok eltarthatósága általában 15 nap.
Porozhanov: Legalább 75%-ban húsnak kell lennie
Ahhoz, hogy egy terméket kolbásznak lehessen nevezni, legalább 75 százalékban húst kell tartalmaznia – mondta Rumen Porozhanov mezőgazdasági miniszter szerdán. Hozzátette: készül a húsételekre vonatkozó új szabvány, amely valószínűleg másfél hónapon belül életbe lép.
Hétfőn elsőként a „24 Chasa” számolt be az új követelmények kidolgozásáról.
A Földművelésügyi Minisztérium tárgyalásokat folytat a nagy kereskedelmi láncokkal az ó-Európától eltérő összetételű, de nálunk drágábban árusított import élelmiszerekkel kapcsolatos kettős mérce kapcsán – jelentette be Porozhanov. Hozzátette: e témák rendezésére vonatkozó memorandum aláírása még várat magára. Porozhanov példát hozott a bébiételekre, amelyeket Bulgáriában drágábban árulnak, mint Ausztriában és Németországban. A magyarázat az volt, hogy nálunk kisebb a piac és magasabbak a logisztikai költségek.
Porozhanov azt is elmondta a bTV-nek, hogy egy hónapon belül életbe lép a pálmaolaj tejipari vállalatok általi felhasználásának tilalma.
Mostantól ugyanaz a cég készíthet valódi sajtot, sárgasajtot és pálmából készült sajtot, de az elnevezésekben van különbség – ez utóbbiak utánzatos termékként vannak feltüntetve. A szabályozás változásával azonban a feldolgozóüzemeknek dönteniük kell, hogy eredeti termékeket vagy utánzatokat készítenek-e.
Azokat, akik a növényi olaj hozzáadását választják, nem nevezik tejfeldolgozónak – mondta Porozhanov, és biztosította, hogy az ellenőrzés nagyon szigorú lesz.
